Központi Vásárcsarnok

Központi Vásárcsarnok
I. számú vásárcsarnok
A vásárcsarnok a Vámház körút felől
A vásárcsarnok a Vámház körút felől
TelepülésBudapest IX. kerülete
Cím1093 Budapest, Vámház körút 1–3.
Építési adatok
Építés éve1897
Rekonstrukciók évei1994
Építési stílusszecessziós építészet
TervezőPecz Samu
Építész(ek)Pecz Samu
Hasznosítása
Felhasználási területvásárcsarnok
Alapadatok
Alapterület11 532 m²
Elhelyezkedése
Központi Vásárcsarnok (Budapest IX. kerülete)
Központi Vásárcsarnok
Központi Vásárcsarnok
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Vásárcsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapesten, a Ferencvárosban található.

Fekvése

A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik legforgalmasabb piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán.

Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Duna felőli, rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metró megállójához kapcsolódóan, a 2-es villamos vágányainak lesüllyesztéséig jól látszott a vásárcsarnok felé vezető hosszú folyosó.

1965-ig vasúti kapcsolata volt a Budapest-Dunapart teherpályaudvarral.[1]

A beruházás

A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik, aki 1896-os nyugdíjba vonulását követően a komplexum átadásán már civil polgárként vett részt.

Az épület

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1897-ben.

A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. egy hektár. Óriási acél tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement. 1992–1994 között újították fel. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.[2] 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte.[3] A turisták körében kedveltebb kiskereskedelmi létesítmény a kezdetek óta fővárosi tulajdon és a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Piacokat, Üzletközpontokat és Vásárcsarnokokat Üzemeltető Kft. (2021 előtt: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága) kezelésében áll.

Galéria

  • A Vásárcsarnok régen
    A Vásárcsarnok régen
  • A Vásárcsarnok 2016-ban
    A Vásárcsarnok 2016-ban
  • A csarnok felülnézetből
    A csarnok felülnézetből
  • Homlokzati dísz
    Homlokzati dísz
  • Homlokzat
    Homlokzat
  • Főbejárat
    Főbejárat
  • A Vásárcsarnok belső nézete az emeleti szintről
    A Vásárcsarnok belső nézete az emeleti szintről
  • Székely Napok a Nagycsarnokban - 2014
    Székely Napok a Nagycsarnokban - 2014
  • Kora reggel
    Kora reggel

Jegyzetek

  1. ↑ Fejes Balázs - A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
  2. ↑ Prix d'Excellence Winners 1999 (angol nyelven). fiabci.com. [2005. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  3. ↑ 5 great city markets in Europe (angol nyelven). Cable News Network. Turner Broadcasting System, Inc. (cnn.com). (Hozzáférés: 2016. április 1.)

Források

Commons:Category:Grand Market Hall, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Vásárcsarnok témájú médiaállományokat.