A könyvtári kölcsönzés a könyvtárak közötti együttműködés legrégibb formája. Célja az, hogy megteremtse az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzájutás azonos esélyét az ország bármely részén élő állampolgár számára a könyvtári rendszeren keresztül.

Könyvtári együttműködés egyik módja. Olyan dokumentumszolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy valamely könyvtár a felhasználói számára rendelkezésre bocsáthassa azokat a magyar, illetve idegen nyelvű műveket, amelyek a saját állományában nem találhatóak meg, de egy másik könyvtártól ideiglenesen átkérhetőek.^[1]

A dokumentumszolgáltatás vagy dokumentumellátás kifejezés a teljes szövegek rendelkezésre bocsátását jelenti. Felöleli a könyvtár gyűjteményében őrzött dokumentumok forgalmazását, online elérhetőségét, valamint a más könyvtárak gyűjteményében őrzött információhordozók hozzáférését is. Más szempontú^[2] megközelítésben e fogalom alatt a helyben használatot, a kölcsönzést és a másolatszolgáltatást értjük, valamennyi fentebb felsorolt kategória vonatkozásában.^[3]

• Nemzeti dokumentumszolgáltató központ: szerepét országos tároló könyvtár töltheti be, amely több milliós nagyságrendű gyűjteményéből mind belföldi, mind külföldi könyvtárak számára e-mail megkeresésre is nyújtja az igényelt dokumentumokat eredetiben, hagyományos és elektronikus másolatban.^[4] (pl. British Library Document Supply Centre Archiválva 2012. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• Országos közvetítő központok: szolgáltatása nem saját gyűjteményre épül, hanem a központ vállalja a kérések továbbítását a közös katalógus alapján megállapított lelőhelyekhez (pl. OSZK).
• Egészében decentralizált könyvtárközi dokumentumellátás esetén a könyvtárak közvetlenül bonyolítják le egymás között a kölcsönzés tevékenységét.^[5]

A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az osztrák kormány 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban pedig 1893-ban megszületett a berlini Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.

Az első világháború után a könyvtárközi kölcsönzés területén elsősorban a német és az angol könyvtárak játszottak vezető szerepet. Igen hatékony belföldi kölcsönzési rendszert építettek ki, melyet később kiterjesztettek nemzetközi viszonylatokra is. 1934-ben a világ harminc országának könyvtárai összesen 11.450 kötetet kölcsönöztek a 38 országba. A könyvtárközi kölcsönzés ellenőrzését egy, az IFLA által szponzorált szervezet vállalta fel. A szervezet 1935-ös második kongresszusán megszületett a könyvtárközi kölcsönzés első nemzetközi szintű szabályzata. A szabályozás folyamatosan bővül a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően.^[6]

Az IFLA-közgyűlés 1974-es határozattervezete a publikációk egyetemes hozzáférhetőségének programjáról (UAP = Universal Availability of Publications) meghatározta, hogy a könyvtárak közötti forrásmegosztás előfeltétele, hogy bármely pontról vagy legalább bármely részt vevő könyvtárból lehetőség nyíljék az információkhoz, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésre.^[7]

Magyarországon elsősorban a tudományos könyvtárak éltek a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével. Fontos események:

• 1923: az ország csatlakozott az 1886-os brüsszeli csereegyezményhez és bekapcsolódtunk a nemzetközi kiadványcserébe.
• 1923: megalakult az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, amely 1924-ben létrehozta a Központi Címjegyzéket.
• 1945: megalakult az Országos Könyvtári Központ, amelynek feladatai közé tartozott többek között a könyvtárközi kölcsönzés megszervezése és lebonyolítása.
• 1955: bevezették az egységes könyvtárközi kérőlapot, és a szolgáltatás működését is szabályozták.
• 1958: megfogalmazódott az igény a külföldi könyvtárakból történő kölcsönzésre.
• 1963: a könyvtárközi kölcsönzés kötelező lett a könyvtárak számára.

Egyéb fontos szabályozás: 1976. évi 15. törvényerejű rendelet a könyvtárakról és az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről.^[6]

A jelenleg érvényben lévő, 1997. évi CXL. számú, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkező törvény szerint az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők.

A törvény a nyilvános könyvtárak alapfeladatai közé sorolja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérhetőségét, valamint a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében való részvételt. A törvény a nyilvános könyvtári ellátás érdekében Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kialakítását is előírja. Olyan rendszerét, amely az alábbiakat foglalja magába:

• a könyvtárközi dokumentumellátást;
• a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását;
• a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.^[8]

• Hagyományosan
  • Kérőlap kitöltésével. A nyomtatványok egységesnek mondhatóak, a könyvtárak azonos gyakorlatot követnek, miszerint minden esetben szerepeltetni kell a kért dokumentum alapadatait (szerző, cím, megjelenési adatok), a kölcsönzés módját (eredeti, másolat), valamint azt a tényt, hogy a kérést csak belföldről, vagy akár külföldről is lehet teljesíteni. A feltételek elfogadása érdekében szükséges az olvasó aláírása, és a dátumot is fel kell tüntetni.
• Elektronikusan (A fenti adatok megadásával.)
  • e-mailen;
  • honlapon keresztül űrlap kitöltésével.

• Eredeti dokumentum elküldése.
• Fénymásolat.
• Elektronikus továbbítás.

• Könyvtári ismeretek kisszótára : [Könyvtári fogalmak kisszótára A-Zs], Budapest, Korona Kiadó, 2000., 292 p. ISBN 963 9191 72 8
• Könyvtárosok kézikönyve 3. köt.: A könyvtárak rendszere, Budapest: Osiris, 2003., 356 p. ISBN 963 389 397 6
• 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
• Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban, Debrecen, 2000.
• Fogarassy Miklós: A könyvtári törvény és a dokumentumellátás országos rendszere In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 7. évf.(1998) 10. szám p.10-13.

• MOKKA-ODR Katalógus
• OSZK
• BLDSC British Library Document Supply Centre Archiválva 2012. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• IFLA