Könnyűipar

A könnyűipar több feldolgozóipari ágazat gyűjtőneve, amelyek jellemzően fogyasztási cikkeket és azok alapanyagait állítják elő.[1][2][3]

Az elnevezés eredete

A „könnyűipar” elnevezés eredetére magyarázatot adhat az az angol szakirodalomból vett definíció, amely szerint „…[a könnyűipar] olyan gyártási tevékenységeket foglal magába, amelyek termékei egy darabra vonatkoztatott súlyukhoz képest viszonylag nagy értékűek”.[4] (Ezzel szemben áll a „nehézipar” kifejezés eredetére való utalás: „A nehézipar azokra az iparokra utal, amelyek ’súlyos’ termékeket állítanak elő”.[5])

Fogalom meghatározás

Az 1949-től 1980-ig létező Könnyűipari Minisztériumhoz hivatalosan a következő ipari alágazatokat sorolták:[6][7]

A korabeli iparstatisztika is ezeket az alágazatokat sorolta a könnyűipar ágazatai közé.

A mai iparstatisztika nem ismeri a „könnyűipar” fogalmát. A korábban ide tartozó iparok tevékenységét az Európai Unió irányelveivel összhangban 2008-ban létrehozott gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) a feldolgozóipar mint nemzetgazdasági ág körébe sorolja – számos más iparéval együtt –, az alábbiak szerint:[8]

  • textília gyártása
  • ruházati termékek gyártása
  • bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
  • fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
  • papír, papírtermék gyártása
  • nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység

A bútorgyártás ma a Máshova nem sorolt feldolgozóipar ágazat körébe tartozik.

Az 1989-ben kezdődött rendszerváltozást követően a hazai szóhasználat a könnyűipar fogalmába a textil-, a ruházati, a textiltisztító ipar, valamint a bőr-, szőrme-, bőrtermékgyártó és cipőipart érti.[9][10]

A könnyűipar jellegzetességei

A hagyományos értelemben vett könnyűipar által előállított termékek többnyire viszonylag kis anyag- és nagy munkaigényű gyártmányok. Az egységnyi termékekre számított gyártási költségek viszonylag alacsonyak, mert a felhasznált anyagok egységára viszonylag nem nagy, a szállítási költségek – a kis darabsúly folytán – viszonylag nem nagyok, és mert előállításukhoz nagymértékben alkalmaznak alacsony munkabérért foglalkoztatott munkaerőt (betanított munkásokat). A gyártás – néhány folyamat kivételével – nem jár túl nagy környezetszennyezéssel.[4] Mindezek a jellemvonások általában ellentétesek a nehézipar jellegzetességeivel.

A könnyűipar mai magyarországi helyzete

A hazai könnyűipar mai helyzete csak az egyes alágzatok helyzetével írható le.

A rendszerváltást követően a korábbi piacok (Szovjetunió, volt szocialista országok) legnagyobb részének elvesztése és az importliberalizáció következtében az addigi állami nagyvállalatok nagy része tönkrement vagy a privatizáció folyamatában sok kis vállalatra esett szét, amelyeknek csak egy része maradt életképes.

Egy 2021-ben készült felmérés szerint[10] – a fentebb ismertetett meghatározás szerint értelmezett, mai – könnyűiparban mintegy 50 ezer ember dolgozik. Az iparág részesedése a helyi foglalkoztatásban 4 megyében: Vas, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén jelentős, az országos érték 3–3,5-szerese.

Textilipar[11]

A textilipar fogalomkörébe többféle művelet tartozik: fonalgyártás, kelmegyártás a legkülönbözőbb technológiai eljárásokkal (szövés, kötés, fonatolás, kötélgyártás, nemszőtt kelmék gyártása, szőnyeggyártás, valamint a textilkikészítés minden fajtája). A textilipar állítja elő tehát a ruházati cikkek legnagyobb részének alapanyagát, a lakástextíliákat, a háztartási textíliákat, de termékeit felhasználják műszaki cikkek, sportfelszerelések stb. gyártásában szerkezeti anyagként, az építőiparban, a mezőgazdaságban és még számos egyéb helyen.

Az 1989-90-ben végbement politikai és gazdasági változások következtében a magyar textilipar számára korábban nagyon jelentős szovjet exportpiac megszűnt, a hazai termelésű textiltermékek belföldi fogyasztása pedig – elsősorban az import liberalizációja és a kezdetben igen magas infláció következtében beálló keresletcsökkenés miatt – erősen visszaesett. Ez a nagyvállalatok tönkremenetelét, a textilipar gyors leépülését eredményezte. A korábbi állami vállalatok helyén nagyszámú kisebb gazdasági társaság alakult. Ezek egy része azonban valóban sikeres lett, képes volt gépparkját és technológiáját felújítani, a kornak megfelelő berendezéseket beszerezni, ennek köszönhetően ma is működnek magas műszaki és minőségi színvonalon termelő textilgyárak hazánkban, amelyek termékei az export piacokon is megállják a helyüket. Emellett az alacsony bérszínvonal számos jelentős külföldi textilipari vállalatot is vonzott Magyarországra, amelyek ide telepítették át gyáraikat vagy egyes gyártási lépcsőiket (elsősorban a kelmegyártás területén). Mindezek eredményeként tulajdonképpen számos igen korszerű textilgyár is működik hazánkban, ha részben vagy teljesen külföldi tulajdonban is.

Textilruházati ipar[11][12]

A textilruházati ipar, mint neve is mutatja, textilanyagokból – mint főanyagból – állít elő ruházati termékeket, mindenféle felhasználási célra, a mindennapi használatra szolgáló ruhadaraboktól az alkalmi ruhákon át a munka- és védőruhákig.

A rendszerváltozást követően a nagyvállalatok tönkremenetelét követő privatizáció során a ruhaipar kisebb vállalkozásokra bomlott szét, amelyek egy része életképes volt, más része hamar csődöt mondott. Nagymértékben rontotta a helyzetet a textilipar leépülése. Ennek folytán a ruhaipar hazai alap- és kellékanyagokkal való ellátása lehetetlenné vált, a felhasznált anyagok legnagyobb részét importból kellett és kell beszerezni.

A működő ruhaipari vállalatok részben vagy teljesen magyar magántulajdonban vannak, részben magyar és külföldi cégek vegyesvállalataként működnek. A sikeres cégek zöme bérmunkát végez külföldi megrendelők számára.

A ruhaipar legnagyobb versenytársa a hazai piacon a főleg ázsiai országokból származó importáru és emellett a főleg Nyugat-Európából érkező használtruha-kereskedelem. Mindkét esetben elsősorban a hazai viszonylag magas termelői árak és az importáruk jóval olcsóbb árszintje okozza a gondokat, mindenekelőtt a főleg mindennapi használatra szánt termékek esetében. Azok a hazai vállalkozások, amelyek képesek magas esztétikai és műszaki színvonalú, divatos termékek előállítására, még így is prosperálnak.

Bőr-, szőrme- és cipőipar[13]

Ebbe az alágazatba a bőr- és szőrmekikészítés, a táskák, szíjak, valamint a lábbelik gyártása tartozik.

Az 1990-es években bekövetkezett változások következtében bőr- és cipőiparban is a fentiekhez hasonló folyamatok játszódtak le. A termelés jelentős mértékben csökkent, a magmaradt vállalkozások elsősorban bérmunkavégzésre tértek át. 19931998 között a jelentős mértékű külföldi tőkebeáramlásnak és új piacok megszerzésének köszönhetően ismét fellendült a termelés, ugyanakkor a termékszerkezet jelentős mértékben átalakult: a vállalatok a női lábbelik és a táskák gyártásáról inkább a férfi-lábbelik és az autóüléshuzatok gyártására tértek át. A feldolgozásban a műbőrt inkább a valódi bőr váltotta fel. 19992001 között azonban a globalizáció hatására kedvezőtlen tendencia indult meg: a cipőgyártók egyre nehezebb helyzetbe kerültek, mert termékeiket a belföldi piacon mind nagyobb mértékben váltották fel a külföldről behozott termékek. A hazai termelésnek mindössze mintegy 15%-át értékesítik itthon, 85% külföldi piacokra kerül. A vállalatok legnagyobbrészt bérmunkavégzéssel foglalkoznak. A legjobb helyzetben az egészségügyi és munkavédelmi lábbelik, valamint az egyedi és luxus divatcikkek (pl. divatkesztyűk), továbbá a bőrdíszműáruk és az autó-és járműipari üléshuzatok gyártói vannak.

Erősen sújtja az alágazatot a szakemberek hiánya, a szakmai utánpótlás és a továbbképzés rossz helyzete, a munkaerőhiány és az igen alacsony bérszínvonal.

A mintegy 2000 hazai bőr- és cipőipari vállalkozás összesen kb. 10 000 embert foglalkoztat. A vállalkozások zöme kis- és középvállalat.

Faipar[14]

A faipar fogalma a falemezgyártást, a parkettagyártást, az épületasztalos-ipari termékek, a tároló fatermékek és az egyéb fa-, parafa- és fonottáruk gyártását foglalja magában.[8] Az 19502000 közötti időszakban hozták létre a forgács- és farostlemezek gyártási kapacitását, amelyekkel a bútor- és az épületasztalos-ipar számára teremtettek új anyagtípust. A nagyarányú állami lakásépítések szükségessé tették a tömeggyártás meghonosítását mind az épületasztalos-ipari, mind a bútoripari termékek előállításában. Ehhez nagyvállalatokat alapítottak. Az 1990-es évek végén ezek felbomlottak és – a könnyűipar más alágazataihoz hasonlóan – kisebb vállalatokká szerveződtek. Egyidejűleg a technikai-technológiai folyamatok fejlődésével jelentős minőségi átalakulás is bekövetkezett.

Papíripar[15]

A papíripar fogalomkörébe a papíripari rostanyag előállítását, magát a papírgyártást, valamint a papírtermékek (csmagolóeszközök, háztartási és egészségügyi papírtermékek, irodai papíráruk, papírtapéták, kartontermékek stb.) gyártását sorolja az iparstatisztika.

A második világháború előtt hazánkban 10 nagy papírgyár működött, amelyek nagy részét az 1920-as években alapították. A háború után a korábbi kis papírfeldolgozó üzemeket hat nagyvállalatba csoportosították, amelyek mindegyike sajátos profillal rendelkezett. 1963-ban ezekből hozták létre a Papíripari Vállalatot. Az 1989-ig tartó időszakban jelentős fejlesztések is történtek. Az ezt követő politikai és gazdasági rendszerváltás és a privatizáció során a papírgyárak zöme részben vagy teljesen külföldi tulajdonba mentek át. A bankjegypapírokat és biztonsági papírokat gyártó Diósgyőri Papírgyár a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonába került, a Fűzfői Papírgyár tulajdonjogát az ott dolgozók szerezték meg, de 2006-ban felszámolás alá került. Soroksáron egy nagy, külföldi tulajdonban levő hullámtermék-gyártó és -feldolgozó üzem épült fel zöldmezős beruházásként.

Nyomdaipar[16][17]

A nyomdaipar ma nyomdai tevékenység néven szerepel az iparstatisztikában és magában foglalja a szorosan vett nyomtatás mellett a könyvkötést és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is.

A második világháború a magyar nyomdaipart is teljesen tönkretette. A háború után nagy hangsúlyt fektettek a helyreállítására és az 1948 évi államosítás után 22 nagy nyomdaipari vállalatot hoztak létre, szintén államosították a nagy könyvkiadókat, 1949-ben pedig államosították a kis- és középüzemet is. Az ezt követő évtizedekben nem sok korszerűsítést hajtottak végre, de az 19701980-as években nagy nyomdaipari rekonstrukcióra került sor, aminek eredményeként a hazai nyomdaipari technológia jelentősen fejlődött.

Az 19871991 között a nyomdaipari termékek iránti kereslet nagymértékben megnőtt és egyre-másra alakultak új vállalatok, de az ezt követő években – néhány éves ciklusokban – mind a piaci helyzet alakulásában, mind a nyomdaipar teljesítményében és a foglalkoztatottak számában erős ingadozások mutatkoztak. Ebben szerepet játszott a gazdaságpolitika és az állami szabályozás, a tulajdonviszonyok átalakulása, a műszaki–technikai átalakulás, a kereslet-kínálat hullámzása, a munkaerő-helyzet stb. Napjainkban a digitális nyomtatás elterjedése hoz jelentős mértékű átalakulást a nyomdaiparban. Az előrejelzések szerint a kisebb szolgáltatóknál a digitális nyomtatás, a nagyobb cégeknél az ofszet nyomtatás technológiája lesz a jellemző.

Kézműipar

Olyan tevékenységet, amely a kézműipar elnevezés alá lenne besorolható, nem tart nyilván a jelenlegi iparstatisztika.

A Révai nagy lexikona szerint a kézműipar „az ipari termelésnek az az ága, mely termelését segédszemélyzet korlátolt számával és kisebb gépek igénybevételével végzi”.[18]

Az 1999. évi CXXXI. törvény a gazdasági kamarákról így fogalmaz: „Kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is”.[19]

A kézműipari foglalkozásokat a Foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEÁOR) a következőképpen csoportosítja:[20]

  • címfestő,
  • ékszerkészítő, ötvös, drágakőcsiszoló,
  • keramikus,
  • üveggyártó,
  • hangszerkészítő,
  • szőr- és tollfeldolgozó,
  • nád- és fűzfeldolgozó, seprű-és kefegyártó,
  • textilműves, hímző, csipkeverő,
  • egyéb kézműipari foglalkozású tevékenység.

A kézműipari tevékenységekre az jellemző, hogy a terméket konkrét megrendelő számára, egyedileg állítja elő és ehhez saját maga szerzi be az anyagokat, vagy a megrendelő biztosítja azokat vagy azok egy részét. Ma szakképzettséghez kötött tevékenység, de idetartozik a szakképesítéshez nem, de engedélyhez kötött háziipari tevékenység is.[21] Jellegénél fogva – különösen egyes szakmákban – szorosan kapcsolódik a népművészethez is.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. Magyar értelmező kéziszótár, 3. kiadás, Budapest: Akadémiai Kiadó, 773. o. (1978) 
  2. Új magyar lexikon, 4. kötet (K–Me). Budapest: Akadémiai Kiadó, 233. o. (1961) 
  3. Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 427. o. ISBN 963-9257-04-4  
  4. a b Light industry law & legal definition. (Hozzáférés: 2016. január 16.)
  5. Heavy Industry. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 17.)
  6. Vámos György (szerk.). A könnyűipar. Műszaki-gazdasági alapok.. Budapest: Könnyűipari Minisztérium (1981) 
  7. Szabó Imre (szerk.). Könnyűipar Magyarországon. Budapest: Könnyűipari Minisztérium (1985) 
  8. a b KSH – Osztályozások – Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08). (Hozzáférés: 2016. január 15.)
  9. A Magyar Könnyűipari Szövetség honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  10. a b Dr. Kokasné dr. Palicska Lívia (szerk.). Irányváltás a ruhaparban. Magyar Könnyűipari Szövetség, Budapest (2021) 
  11. a b A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája. Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, Budapest (2009) 
  12. Kovácsné Ihász Anita. Textilruházati ipar. Piacgazdaság Alapítvány, Budapest (2002) 
  13. Ágazati információk. Textil- és bőripar. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
  14. Tóth Sándor: A fafeldolgozás 1945 után. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  15. A magyarországi papírgyártásról. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  16. Laki Mihály: Egy sikertörténet vége?. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  17. Kettészakadó nyomdaipar. [2016. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  18. Révai nagy lexikona XI. (Jób–Kontúr). Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 685. o. (1914) 
  19. 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  20. FEÁOR-08. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  21. Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 865–866. o. ISBN 963-9257-02-8  

Read other articles:

SujinKaisar JepangBerkuasa98 BC – 30 BC (traditional)[1]PendahuluKaisar KaikaPenerusKaisar SuininKelahiransekitar abad ke-1Kematian-PemakamanYamanobe no michi no Magari no oka no e no misasagi (Nara) Kaisar Sujin (崇神天皇code: ja is deprecated , Sujin-tennō) juga dikenal sebagai Mimakiiribikoinie no Sumeramikoto (御間城入彦五十瓊殖天皇) atau Hatsukunishirasu Sumeramikoto (御肇國天皇), adalah Kaisar Jepang yang kesepuluh,[2][3][4] Pemerin...

 

Untuk kegunaan lain, lihat Badai Pasti Berlalu. Badai Pasti BerlaluSutradaraTeddy SoeriaatmadjaProduserPhilipus Wirjadi, Dian Mediana, Afi ShamaraDitulis olehTitien WattimenaPemeranVino BastianRaihaanunWingky WiryawanSlamet RahardjoDewi IrawanDavina VeronicaAgastya KandouSinematograferArya TejaPerusahaanproduksiAstral PicturesTanggal rilis14 Februari 2007Durasi90 menitNegaraIndonesia Badai Pasti Berlalu adalah sebuah film Indonesia yang dirilis pada tahun 2007. Film ini adalah film daur ulang...

 

Pour les articles homonymes, voir Impédance. L'impédance électrique mesure l'opposition d'un circuit électrique au passage d'un courant alternatif sinusoïdal. La définition de l'impédance est une généralisation de la loi d'Ohm au courant alternatif. On passe de R = U I {\displaystyle R={\frac {U}{I}}} à Z = U I {\displaystyle Z={\frac {U}{I}}} , mais avec U {\displaystyle U} et I {\displaystyle I} de formes sinusoïdales. Le mot impédance fut inventé par Oliver Heaviside en juill...

Artikel ini membutuhkan rujukan tambahan agar kualitasnya dapat dipastikan. Mohon bantu kami mengembangkan artikel ini dengan cara menambahkan rujukan ke sumber tepercaya. Pernyataan tak bersumber bisa saja dipertentangkan dan dihapus.Cari sumber: Daftar stasiun televisi di Jawa Tengah – berita · surat kabar · buku · cendekiawan · JSTOR (September 2021) Berikut ini adalah daftar stasiun televisi di Jawa Tengah. Untuk stasiun digital, daftar ini tidak m...

 

Cet article est une ébauche concernant un homme politique américain. Vous pouvez partager vos connaissances en l’améliorant (comment ?) selon les recommandations des projets correspondants. John Albion AndrewFonctionsGouverneur du Massachusetts3 janvier 1861 - 4 janvier 1866Nathaniel Prentice BanksAlexander H. BullockDéputé à la Chambre des représentants du MassachusettsBiographieNaissance 31 mai 1818WindhamDécès 30 octobre 1867 (à 49 ans)BostonSépulture Hingham Cemete...

 

Ювеналии (лат. Juvenalia) — сценические игры, учреждённые римским императором Нероном в 60 году по случаю достижения им зрелого возраста. Это были своего рода любительские спектакли, устраивавшиеся не в общественном цирке, а в частных домах или садах и происходившие пере...

Questa voce sull'argomento calciatori italiani è solo un abbozzo. Contribuisci a migliorarla secondo le convenzioni di Wikipedia. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Gilberto Mancini Mancini al Verona nella stagione 1979-1980 Nazionalità  Italia Altezza 176 cm Peso 70 kg Calcio Ruolo Difensore Termine carriera 1984 Carriera Squadre di club1 1975-1978 Ascoli32 (0)1979-1980 Verona25 (0)1980-1981 Ascoli14 (0)1981-1982 Lecce34 (0)1982-1983 Campo...

 

Biblical flood myth The Deluge redirects here. For other uses, see Deluge (disambiguation). The Flood of Noah and Companions (c. 1911) by Léon Comerre. Musée d'Arts de Nantes The Genesis flood narrative (chapters 6–9 of the Book of Genesis) is a Hebrew flood myth.[1] It tells of God's decision to return the universe to its pre-creation state of watery chaos and remake it through the microcosm of Noah's ark.[2] The Book of Genesis was probably composed around the 5th ...

 

This article is about the organiser of the First Pan-African Conference. It is not to be confused with Association for Promoting the Discovery of the Interior Parts of Africa also known as the African Association. Henry Sylvester Williams, one of the founders of the Pan African Association The African Association, known as the Pan-African Association after 1900, was an organization formed by leaders of African descent to promote and protect the interests of all subjects claiming African desce...

Canadian actor (1932–2005) For other people named John Vernon, see John Vernon (disambiguation). John VernonVernon in Dirty Harry, 1971BornAdolphus Raymondus Vernon Agopsowicz(1932-02-24)February 24, 1932Zehner, Saskatchewan, CanadaDiedFebruary 1, 2005(2005-02-01) (aged 72)Los Angeles, California, U.S.Alma materBanff School of Fine ArtsRoyal Academy of Dramatic ArtsYears active1956–2005Spouse Nancy West ​(divorced)​Children3, including Kate and Nan J...

 

Maurice Chevalier Oscar onorario 1959 Maurice Auguste Chevalier (Parigi, 12 settembre 1888 – Parigi, 1º gennaio 1972) è stato un attore e cantante francese, celebre interprete di musical cinematografici negli anni venti e trenta e poi, dopo la seconda guerra mondiale, negli anni cinquanta e la prima metà dei sessanta. Indice 1 Biografia 2 Filmografia 2.1 Film e documentari su Maurice Chevalier 3 Riconoscimenti 4 Doppiatori italiani 5 Note 6 Voci correlate 7 Altri progetti 8 Collegamenti ...

 

American politician This biography of a living person needs additional citations for verification. Please help by adding reliable sources. Contentious material about living persons that is unsourced or poorly sourced must be removed immediately from the article and its talk page, especially if potentially libelous.Find sources: Gaston Caperton – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2018) (Learn how and when to remove this message) Gaston C...

Part of the Prose Edda Gylfi is tricked in an illustration from Icelandic Manuscript, SÁM 66 Gylfaginning (Old Norse: 'The Beguiling of Gylfi' or 'The Deluding of Gylfi';[1][2] 13th century Old Norse pronunciation [ˈɟʏlvaˌɟɪnːɪŋɡ]) is the first main part of the 13th century Prose Edda, after the initial Prologue. The Gylfaginning takes the form of a dialogue between a Swedish King Gylfi and three men on thrones in Asgard called High, Just-As-High, and Third....

 

Disambiguazione – Se stai cercando l'elettrotreno della metropolitana di Milano, vedi Meneghino (treno). Meneghino AutoreCarlo Maria Maggi 1ª app.1695 1ª app. inIl manco male Caratteristiche immaginarieSessoMaschio Luogo di nascitaMilano Professioneservitore Meneghino (in dialetto milanese Meneghin, Menichino, dim. del nome di persona Domenico - Menico) è un personaggio del teatro milanese, ideato da Carlo Maria Maggi e divenuto in seguito maschera della commedia dell'arte. Pren...

 

Peta infrastruktur dan tata guna lahan di Komune Rempnat.  = Kawasan perkotaan  = Lahan subur  = Padang rumput  = Lahan pertanaman campuran  = Hutan  = Vegetasi perdu  = Lahan basah  = Anak sungaiRempnat merupakan sebuah komune di departemen Haute-Vienne di Prancis. Lihat pula Komune di departemen Haute-Vienne Referensi INSEE lbsKomune di departemen Haute-Vienne Aixe-sur-Vienne Ambazac Arnac-la-Poste Augne Aureil Azat-le-Ris Balledent La Bazeuge Beaumon...

Type of microscopy This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Atomic force microscopy – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (August 2021) (Lea...

 

  لمعانٍ أخرى، طالع هيروشيما (توضيح). هيروشيما    علم شعار   الإحداثيات 34°23′47″N 132°27′35″E / 34.396388888889°N 132.45972222222°E / 34.396388888889; 132.45972222222   [1] سبب التسمية هيروشيما  تقسيم إداري  البلد اليابان[2][3]  التقسيم الأعلى اليابان  العاصمة ...

 

نظام معلومات التصنيف المتكاملمعلومات عامةالبداية 1996 الاسم المختصر SITI (بالفرنسية) العنوان Integrated Taxonomic Information System (بالإنجليزية) البلد الولايات المتحدة لغة العمل أو لغة الاسم الإنجليزية موقع الويب itis.gov (الإنجليزية) تعديل - تعديل مصدري - تعديل ويكي بيانات نظام المعلومات التصني...

Pour les articles homonymes, voir Papus (homonymie). Papus Portes Sud, un ensemble de bureaux construit sur l'ancien site de l'AFPA Administration Pays France Région Occitanie Département Haute-Garonne Métropole Toulouse Métropole Commune Toulouse Géographie Coordonnées 43° 34′ 23″ nord, 1° 24′ 55″ est Transport Gare Gallieni-Cancéropôle Bus 12​13​​​​​​​​​​​...

 

File format This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article possibly contains original research. Please improve it by verifying the claims made and adding inline citations. Statements consisting only of original research should be removed. (September 2013) (Learn how and when to remove this message) This article needs additional citations for verification. Please help improve...