Késő perm
(259,1 – 251,902 millió évvel ezelőtt) |
|
|
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül) |
| Idővonal |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
A perm időszak eseményei -300 — – -295 — – -290 — – -285 — – -280 — – -275 — – -270 — – -265 — – -260 — – -255 — – -250 — 254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma 259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma 265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma 268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma 272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma 283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma 290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma 293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma 298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók. |
A késő perm vagy lopingi korszak (vagy a kőzetrétegtani korbeosztásban felső perm) földtörténeti kor, a perm időszak három kora közül a legkésőbbi. A késő perm 259,1 ± 0,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső perm kor után és 251,902 ± 0,024 mya zárult, a triász időszak előtt.
Tagolása
A késő permet a következő korszakokra tagolták tovább:
Éghajlat, ősföldrajz
A késő perm idején létezett a legnagyobb kiterjedésű sivatag a földön, a hatalmas Pangea őskontinens belső területein. A szuperkontinens partvidéki területei és a szomszédságuk, ahol még érvényesült a monszunok hatása, kevésbé voltak szárazak. A kor száraz és meleg éghajlatának megfelelően valószínűleg kevesebb volt a gleccser, mint a korábbi időszakban. A világtengerek lepárlódó lagúnái helyén a késő permben keletkeztek a földtörténet legnagyobb sótelepei, Európában, ÉSzak-Amerikában és Szibériában, illetve rézpala telepek is kialakultak.[1]
A késő perm idején kezdődött el a Pangea feldarabolódása, az egykori Gondwana őskontinens északi pereménél.[2]
Élővilág
A késő perm idejére kipusztultak a korábban domináns Dinocephalia therapsidák (emlősszerű őshüllők) és a pelycosaurusok maradékaiból is sok csoport. A nagyméretű dinocephalia növényevőket a hasonlóan nagyméretű pareiasaurusok váltották fel, a szárazföldi élet ugyanakkor bővelkedett közepes és kisméretű egyéb négylábúakban, rovarokban és más élőlényekben. A tengeri életvilág is gazdag volt.
A nagy kihalás
A késő permnek, egyben az egész perm időszaknak és a még nagyobb paleozoikum földtörténeti időnek az élőlények legnagyobb ismert kihalási hulláma vetett véget, a perm–triász kihalási esemény, amelyhez képest eltörpül a legismertebb kihalási hullám, a dinoszauruszok eltűnéseként közismert kréta–tercier kihalási esemény (mintegy 65 mya). A perm-triász kihalási hullám eltörölte a tengeri fajok mintegy 90%-át és a szárazföldiek háromnegyedét. A túlélők azonban specializálódni kezdtek és a mezozoikum földtörténeti idő kezdetére, a triászra elfoglalták a megüresedett élőhelyeket.
Magyarországon
Magyarországon felső perm kori kőzet az algák fosszíliáiban gazdag nagyvisnyói bitumenes mészkő.[3]
Jegyzetek
