Jurjuzany (orosz nyelven: Юрюзань) város Oroszország európai részén. A Cseljabinszki terület Katav-ivanovszki járásában. A „Jurjuzanyi városi község” székhelye.
Lakossága: 12 571 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
A Déli-Urál nyugati oldalán, Cseljabinszk területi székhelytől 296 km-re nyugatra,[2] a Jurjuzany folyó két partján helyezkedik el. Néhány kilométerre fekszik Trjohgornij zárt várostól. Vasúti szárnyvonal (18 km) köti össze a transzszibériai vasútvonal Vjazovaja nevű állomásával. A város északi szélén vezet az 
„Urál” főút.
Története
Neve a folyónévből származik. A települést egy vasgyártó manufaktúra létesítésekor, 1758-ban alapították és sokáig Jurjuzany-Ivanovszkij Zavod-nak, a 19. század végétől Jurjuzanyszkij Zavodnak nevezték (a zavod szó jelentése 'gyár'). A napóleoni háborúk idején a gyár nagy mennyiségben szállított hadianyagot, egyebek mellett 1800 ágyúgolyót a hadsereg számára. A gyár 1908-ig állt fenn. 1921-ben Petrográdból átköltöztettek ide egy patkó- és szöggyártó üzemet. A második világháború idején, 1941-ben Tulából Jurjuzanyba evakuálták a 38. számú lőszergyár berendezéseit és munkásait. Ebből alakult ki a későbbi nevezetes mechanikai gyár, melynek egyik népszerű terméke volt a szaratovi minta után gyártott Jurjuzany márkanevű háztartási hűtőgép. A település 1943-ban kapott városi címet.
Az 1964. évi árvízben megsemmisült a folyó régi, fából készült duzzasztógátja. Helyette 1972-ben vasbetonból megépült az új gát és a város két részét összekötő vasbetonhíd. A város gazdasági alapját képező gyár, mely kb. 60%-ban a hadiiparnak termelt, a válságos 1990-es évek után, 2002-ben csődbe ment. A vállalatból több önálló cég alakult, köztük 2005-ben a Jurjuzanyi Gépgyár, de 2016-ban az is bezárt. 2006-ban a gyártelep nagyobbik részét egy külkereskedőcég vásárolta meg.
A népesség változása
| Év
|
Lakosok
|
| 1939 |
10 754
|
| 1959 |
17 291
|
| 1970 |
17 510
|
| 1979 |
18 113
|
| 1989 |
18 294
|
| 2002 |
14 158
|
| 2010 |
12 571
|
Jegyzetek
Források
.png)
