A gimnáziumot Kalocsán, a bölcseletet és jogot a pesti egyetemen végezte, ahol 1826-ban jogi doktor lett. Ekkor a kormány kinevezte a végvidék ügyészévé. 1830-ban a bácsi szentszék ügyésze s az újvidéki gimnázium igazgatója lett. 1834-ben Újvidék város közönsége tanácsossá választotta. 1837-ben Milos fejedelem meghívására Szerbiába ment, ahol a Gragjanski Zakonikot (polgári törvénykönyv) szerkesztette; ezenkívül egyéb törvényjavaslatokon is dolgozott. Majd ismét visszatért Magyarországra és Újvidék 1847-ben országgyűlési követté választotta. 1850-ben a délmagyarországi bíróságok szervezésére küldték ki; később elnöke volt az újvidéki kerületi bíróságnak. 1854-ben nyugalomba vonult és 1869-ben meghalt.
Munkái
Odziv mladija Srbskog duha. Pest. 1821. (Az ifjú szerb szellem visszhangja.)
Oda imenu Milos. Bécs, 1821. (Oda Miloshoz.)
Oracija Flakka o stihotvorstvu ... 1817. (Horatius Flaccus poetikája.)
Dissertatio inaug. juridica de causis matrimonium dissociantibus, juxta disciplinam orthodoxae ecclesiae Chr. orientalis, quam in universitate Pestinensi pro consequenda juris universi doctoratus laurea publicae eruditorum discussioni exhibuit. Budae. 1826.
Oda na smert Lukijana Mušickog... 1837. (óda Musicki L. halálára.)
Sud o grammatika V. Babukiča... 1838. (Itélet Babukics Grammatikájáról.)
Odgowor we odgowor. Belegrád, 1839. és Bécs, 1844. (Válasz a válaszra.)
Ključ naroda srbskog. Belegrád, 1852. (Kulcs a szerb nyelvhez.)
Duh naroda srbskog. Karlócza, 1855. (A szerb nemzet szelleme.)
Összes művei Dela Jovana Hodinca címmel Újvidéken jelentek meg 1855-58-ban.
Szerkesztette a Srbski Letopis című szerb folyóiratot 1830-31-ben, melynek hét kötete jelent meg Pesten; a Golubica című szerb folyóiratot 1839-44-ben Belgrádban és az Ogledalo Srpka című folyóiratot 1864-ben Újvidéken.
Végül van egy cikke az újvidéki királyi főgimnázium Értesítőjében (1868. Az ujvidéki gör. kel. szerb egyházközségi gymnasium keletkezéséröl és működéséről rövid jelentés.)