A jogban megkülönböztethetünk eredeti és származtatott jogalanyiságot, a jogi személy származtatott jogalanyiságú, mivel előfeltétele az ember; ember nélkül nincs jogi személy. A jogi személy a természetes személytől különböző jogalanyisággal rendelkezik. A jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon (alapítvány), vagy szervezet (például rt)..
Félreértések a fogalom körül
A köznyelvben és az irodalomban is néha összetévesztik a "jogvégzett személy" vagy a "jogot ismerő személy" fogalmával, tehát természetes személyként képzelik el. (Még Kosztolányi Dezsőnél is előfordul a "jogi személy" "sehol sem regisztrált személy" értelemben.)[1]
A jogi személyre vonatkozó elméletek
Moór Gyula szerint a jogi személy egy mesterséges jogi konstrukció, amelynek lényege, hogy a jogi személy képviselőinek cselekedeteit, cselekvését nem a képviselőknek, hanem a jogi személynek számítják be.
Az ő nyomán három elméletről lehet beszélni.
Fikciós elméletek
Az elmélet elismeri a jogi személy létét, de lényeges különbséget lát az ember mint természetes személy és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember nem csak „törvény általi személy” – persona per legem –, hanem „önmagában való személy” – persona per se – is. Mivel a jogok és a kötelességek alanyai csak emberek lehetnek, a jogi személyeknél viszont az emberre jellemző testi-lelki realitásnak nyomát sem találjuk, így ezek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír, a jog úgy tekinti, mintha valóságos jogalany, azaz ember volna. Az elmélet megalapítója Kierulff, kidolgozója Savigny, továbbfejlesztője Puchta volt. Az elmélet hátulütője, hogy a jogi személyt csak puszta fikciónak tekinti, elfeledkezik arról, hogy a társadalomban mindig is léteztek szervezetek, kisebb-nagyobb közösségek – jogi személyek.
Realitás elméletek
A realitás elméletek a jogi személyeket reális „valaminek” tekintik, s a természetes személyekből indulnak ki. Amint a természetes személyeknek az emberek biológiai és lelki egysége adja a jogalanyt, ugyanúgy a jogi személyt is, mint „nagy ember” fogják fel.
4 alcsoportja létezik:
1. Gierke össz-személyiség elmélete
2. Zittelmann egységes akarat elmélete
3. Binder erkölcsi realitás elmélete
4. Saleilles jogi organizáció elmélete
Vagyoni elméletek
A 20. század fordulójára a kapitalizmus világszerte elterjedt, és a kapitalizmus fő kategóriája, a vagyon került a vizsgálódás homlokterébe. Brinz is abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé – személyes vagyon, a másik vagyon egy meghatározott célhoz tartozik – célvagyon. Az ilyen célhoz kötött vagyonok esetében maga a cél pótolja a hiányzó természetes személyt mint jogalanyt, azaz a cél a jogi személy.
Kritériumai
társadalmilag elismert cél, a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra kell irányulnia, törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető.
létesítése alkotmányos alapjogokon nyugszik:
egyesülési jog
a tulajdonhoz való jog
állami nyilvántartásba vétel szükséges, amely lehet deklaratív hatályú, tehát regisztrációs jellegű, illetve konstitutív hatályú, tehát maga a bejegyzés keletkezteti a jogi személyt
állandó szervezetet igényel a működése, ügyintéző, képviselő szervekre van szüksége
elkülönült vagyonnal rendelkezik, a tagok vagyonától a társaság vagyona elkülönül
önálló vagyoni felelőssége áll fenn
relatíve tartós működésre jön létre
A jogi személyek közös szabályai
A jogi személy neve
A magyar Ptk. (2013. V. törvény) a jogi személy nevéről a 3:6 §-ban az alábbi követelményeket határozza meg: [2]
A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.[3]
A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. [4]
A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.[5]
A jogi személy jogképessége
A magyar Ptk. szerint minden jogi személy jogképes. A jogi személy jogképessége abszolút jellegű, tehát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Vannak azonban kivételek, például hegyközségek, melyeknél a jogképesség a tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelenti, vagyis azon kívüli tevékenységet nem folytathatnak. Ezt relatív jogképességnek nevezzük.
A jogi személy létrejötte
Jogi személyt létesíthet:
jogszabály
létesítő határozat
létesítő okirat
A létesítés esetén meg kell állapítani a jogi személy
nevét,
tevékenységét,
székhelyét és
képviselőjét.
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ezt a nyilvánosság elvének hívjuk, a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget szolgálja. (például megváltozik a részvénytársaság ügyvezetése, ezt nem jegyzik be a Cégbíróságon, így 3. szerződő fél felé a változás nem válik hatályossá).
A jogi személy megszűnése
A jogi személyt
meg lehet szüntetni
jogszabály
megszüntető határozat
megszüntető okirat alapján
megszűnik
jogutódlással
átalakulás
kiválás
összeolvadás
szétválás
beolvadás alapján
jogutód nélküli megszűnéssel
A jogutódlás nélküli megszűnés szabályai
A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) XIV. Fejezete (3:48. §) szabályozza a jogi személy jogutód nélküli megszűnését.
A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti - feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.[6]
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.[7]
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.[8]
A jogi személy képviselete
A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
Szervezeti egysége
Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (például gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. De a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ez vélelmezett képviseleti jogot jelent.
Fajtái
Feladatteljesítési kötelezettség szerint
Közjogi jogi személyek
A közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására szerveződnek.
Ismérveik:
részvételük a közösség kormányzásában,
a közfeladat ellátása,
a kormányzattal szembeni feladatteljesítési kötelezettségük,
A magánjogi jogi személyek magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján. (például szövetkezet, társadalmi szervezet, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).
Közreműködés alapja szerint
Személyegyesítő jogi személyek
A személyegyesítő társaság a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja – universitas personarum (például szövetkezet, társadalmi szervezet).
Vagyonegyesítő jogi személyek
Vagyonegyesítő társaságnak nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek előmozdítása a cél – universitas bonorum (például részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, alapítvány).
Érdekeltség szerint
Profitérdekeltségű jogi személyek
A nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése. Ilyenek a gazdasági társaságok.
Nem profitérdekeltségű jogi személyek
A nem nyereségérdekeltségű (közhasznú) jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani (például szövetkezet, társadalmi szervezet, alapítvány).
Alapító szerint
Kormányzati jogi személyek
A kormányzati (állami) jogi személyek főleg a közösség céljainak, feladatainak az ellátására jönnek létre (például költségvetési szerv, önkormányzat, polgármesteri hivatalok, közalapítvány, köztulajdonú gazdasági társaság).
Nem kormányzati jogi személyek
A nem kormányzati jogi személyt egy vagy több magánszemély, magántársaság hozza létre. Működésükbe a kormányzat csak jogszabályok alapján szólhat bele. Ide tartozik
