A Katona József Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit, majd 1984-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Fábri Zoltán tanítványaként. Már a főiskolai tanulmányai alatt rátalált arra a stílusra, amely későbbi munkáit is jellemzi (Zizi, A másik part). Filozofikus sorstörténeteinek megfilmesítésekor a thrillerek hatásmechanizmusát alkalmazza.
Saját elmondása szerint fiatal korában nagy hatással volt rá Alfred Hitchcock, Ingmar Bergman és Luis Buñuel munkássága. Kedveli a szabad és asszociatív filmszerkezeteket és a szürreális, a valóság és álom határán mozgó történeteket. Trilógiája mindhárom darabjában (Árnyék a havon, Hosszú alkony, Másnap) sajátos időszerkezetet alkalmaz. Az Árnyék a havonban és a Másnapban nem kronologikus a történetmesélés, a Hosszú alkonyban pedig az álom és a valóság határai csúsznak egymásba. Szereti a bonyolult és erős érzelmi hatásokat.
Janisch filmjeiben az ismeretlen környezetben vagy idegen tájban mozgó szereplők többnyire olyan szélsőséges helyzetbe kerülnek, amely szembesíti őket valódi önmagukkal, elfojtott vágyaikkal, bűneikkel. Az Árnyék a havon és a Másnap című filmekben a bűnbeeső ember áll a középpontban. Filmjeit előszeretettel nevezi bűnfilmeknek. A kevés dialógust tartalmazó filmeket – melyeknek forgatókönyvírója állandó munkatársa, Forgách András író – ritkán forgatja városi környezetben. Többnyire nagyléptékü, költői tájakban bonyolódik a balladisztikusan szűkszavú, titkokkal teli cselekmény. Janisch rendezői munkájának egyik legfontosabb és leghatásosabb eleme az erős atmoszfératermtő képesség. Munkásságát számos hazai és nemzetközi filmdíjjal ismerték el a hazai és nemzetközi filmfesztiválok zsűrijei.
2001-től 2021-ig, 20 éven át volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, kezdetben óraadóként, 2011-től pedig a 2011-ben, 2015-ben és 2019-ben induló 6x6-os BA évfolyamok filmrendező osztályainak osztályvezető tanárként, de éveken át tanított a Werk Filmakadémián, valamint a Pécsi Tudományegyetem filmtanszakán. 2018-ban szerzett doktori DLA diplomát summa cum laude minősítéssel. 2021-től a FreeSZFE Egyesület osztályvezető tanára. Egyetemi docens.
Számos tanulmánya, filmnyelvvel foglalkozó írása jelent meg filmes szaklapokban. 2001-től kezdődően a Magyar Narancs jelenteti meg filmművészeti és politikai tartalmú publicisztikáit. Filmnyelvi tanulmányait Tudatalatti vetítés(filmes hatások) címen egybegyűjtő két kötetes kiadvány – amelynek része lesz a doktori disszertációja is – előreláthatóan 2025-ben jelenik meg.
Filmjeinek gyűjteményes (díszdobozos) 4 DVD-t tartalmazó kiadványa 2009-ben jelent meg a MOKÉP gondozásában.
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész.
Filmjei
Nagyjátékfilmek
Árnyék a havon (1991)
Hosszú alkony (1997)
Másnap (2004)
Rövidfilmek
Árnyékban (vizsgafilm) (1981)
Róbert és Róbert (vizsgafilm) (1982)
Zizi (vizsgafilm) (1983)
A másik part (diplomafilm)(1984)
Lélegzetvisszafojtva (tévéfilm) (1985)
Rímfaragó I-IV. (tévéműsor) (1992-93)
Szigetnapló (dokumentumfilm) (1994)
Várakozás (kisjátékfilm) (1994)
Lábbal festett világ (dokumentumfilm) (1998)
Bozsik Yvette (dokumentum-portré) (2003)
Egy filmrendező köszöntése – Makk Károly 85 (dokumentum-portré) (2010.)
Fontosabb díjai
Európai Filmfőiskolák Versenye – Fődíj – Zizi (1983)
Európai Játékfilmek I. díja – Árnyék a havon (1992)
Festival Mamers en mars fődíj – Árnyék a havon (1994)
Magyar Filmszemle fődíja, és a legjobb rendezés díja – Hosszú alkony (1997)