Iványi Emma

Iványi Emma
SzületettIczkovits Emma Etelka
1915. március 10.
Budapest
Elhunyt1995. március 24. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1993)
SablonWikidataSegítség

Iványi Emma (született Iczkovits Emma Etelka) (Budapest, 1915. március 10.[1] – Budapest, 1995. március 24.) levéltáros, történész.

Élete

Budapesten született Iczkovits Gerzson (1879-1962)[2][3] gyári üzletvezető és Sass Ilona Antónia gyermekeként.[4] 1933-ban Budapesten, a leánygimnáziumban érettségizett. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet, 1940-ben pedig történelem–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett.

1939–1940-ben az Állam- és Jogtudományi Intézet lektora volt, majd 1941-1946 között a budapesti magánvállatok levelezője. 1945–1950 között a debreceni Kegyesrendi Gimnázium, a Pesthidegkúti Gimnázium és a budapesti Gyáli úti általános iskola tanára, utóbbi igazgatóhelyettese is volt ezekben az években. 1950-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, 1962–1980 között főlevéltárosa. 1950-től az MTA Történettudományi Intézetének külső tudományos munkatársa is egyben. 1977-től a történelemtudományok kandidátusa lett.

Előbb erdélyi településtörténettel foglalkozott. 1950-ben csatlakozott az MTA Történettudományi Intézetében működő, a 18. századi parasztság történetével foglalkozó kutatócsoporthoz, majd több más 19., illetve 20. századi gazdaság- és politikatörténeti kutatócsoport munkájában vett részt. 1960-tól elsősorban a magyarországi nádorság történetét vizsgálta. Monográfiát írt Esterházy Pál nádorságáról, amely a Mohács utáni nádori intézmény első tudományos igényű feldolgozása volt. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, elkészítette a Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjteményének alapleltárát, repertóriumát, a Teleki-, a Pottornyay-, az Esterházy család levéltárainak repertóriumát, illetve a MOL-ban őrzött kéziratos térképek katalógusát. A magyar történettudományban az elsők között figyelt fel az oral history forrástípusra.

Elismerései

Művei

  • 1939 Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Település- és népiségtörténeti értekezések 2. Budapest.
  • 1952 A Habsburg-állam és a katolikus klérus a parasztság viszonylagos vallásszabadsága ellen. Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez 1711–1790. Szerk. Spira György. Budapest.
  • 1954 II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára. Levéltári Közlemények.
  • 1955 Az osztrák levéltárügy fejlődésének néhány kérdése 1945 után. Családi, városi és mezővárosi levéltárak Burgenlandban. Levéltári Híradó.
  • 1956 Az Országos Levéltár 1526 utáni gyűjteményének alapleltára. Budapest. (tsz. Dávid Zoltán - Komjáthy Miklós)
  • 1958 Amerikai levéltári módszerek a történettudomány népszerűsítésében. Levéltári Híradó.
  • 1959 A szóhagyomány, mint a legújabbkori amerikai történetírás egyik forrása. Századok.
  • 1959 Facsimilék a történelem népszerűsítésének szolgálatában az USA-ban. Levéltári Híradó.
  • 1960 Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918. Magyar Országos Levéltár kiadványai. Forráskiadványok 8. Budapest.
  • 1963 Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára. Repertórium. Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 20. Budapest.
  • 1964 Adalék az Országos Levéltár történetéhez - Óváry Lipót országos főlevéltárnok levele 1908. február 15-én Wlassics Gyulához. Levéltári Szemle.
  • 1964 Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára. Repertórium. Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 25. Budapest. (tsz. Bakács István)
  • 1965 Az essexi levéltár és az iskolai történelemtanítás. Levéltári Szemle.
  • 1968 Angol iratkezelési szabályzatok 1962, 1964. Levéltári Szemle.
  • 1969 Klapka György iratai 1848–1892. Párizsban élő unokájának ajándéka.
  • 1969 A nádor szerepe az indigenák eskütételénél.
  • 1969 Hont megye és a Kishonti járás. Levéltári Közlemények.
  • 1969 Adalék a XVII. századi marhakereskedés történetéhez. Agrártörténeti Szemle.
  • 1970 A Teleki család iratai. Repertórium. Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 49. Budapest. (tsz. Bakács István - Pataky Lajosné)
  • 1970 Történeti forrásaink jelentős gazdagodása – a Klapka-hagyaték. Magyar Tudomány.
  • 1971 Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban. Levéltári Közlemények.
  • 1972 Csáky István országbírói levéltára. Adalékok az országbírói levéltár történetéhez. Levéltári Közlemények.
  • 1972 A hídvégi „tumultus.” Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv.
  • 1973 A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt 1697–1704. Levéltári Közlemények.
  • 1974 Egy Nógrád megyei levéltárosról: Nagy Ferenc. 1788–1843. – Szörényi Gábor ítélőmester †1708. Levéltári Szemle.
  • 1975 Az alnádor és a nádori ítélőmester esküje. Levéltári Közlemények.
  • 1976 Esterházy Pál nádorsága. Budapest.
  • 1977 Az 1526 utáni gyűjtemény. Repertórium. Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 67. Budapest.
  • 1983 Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982/83. Szerk. Baranyai György. Zalaegerszeg.
  • 1983 Közvetítési kísérletek a bécsi udvar és Thököly között. A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Budapest.
  • 1984 Egy XVII. századi várkapitány. Libercsey Mihály. 1612–1670. In> Mályusz Elemér-emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Budapest.
  • 1989 Esterházy Pál - Mars Hungaricus. Zrínyi Könyvtár 3. Budapest.
  • 1991 Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713. A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság és hivataltörténet 10. Budapest.

Jegyzetek

Források