A település az ország délkeleti részén található, Konstancától ötvenkét kilométerre északra, a legközelebbi várostól, Năvodaritól harmincnégy kilométerre, északra.
Története
A település határában található Románia első, ismert városi jellegű településének romjai, Hisztria. A romváros északra, hatvan kilométer távolságra van a megyeszékhelytől Konstancától, a Sinoe-tó mellett. Leletgazdagsága miatt az ország Pompejének is nevezik. A város neve a Hister szóból ered, ami a Duna ókori neve. Azt, hogy a romváros nem más mint az ókori Histria Ernest Desjardins francia régész fedezte fel 1868-ban, 1914-ben kezdték el feltárni Vasile Pârvan régész irányítása alatt.
Hisztria antik görög város, amelyik i. e. 657 táján jött létre. A milétoszi kereskedők által alapított település csakhamar jelentős kikötői kereskedelmi centrum lett. Legvirágzóbb időszakát időszámításunk előtt a 4. és 2. század között élte. Később erődítményt is építettek, de magát a várost is erős kőfal vette körül. Kultúrájára jellemző, hogy már akkor mintegy huszonöt kilométer hosszú vízvezeték-hálózattal rendelkezett s utcái is ki voltak kövezve. Következő virágkorát az időszámításunk szerinti 1. és 3. század között érte meg, a Római Birodalom idején.
A legimpozánsabb épülete a 3. században újjáépített és megerősített erőd megmaradt romjai. A egykori vár központi részén egy 3500 négyzetméteres alapterületű, kővel burkolt tér található. A tér szélén két kőépület romjai láthatóak, az egyik egy bazilika volt, föld alatti kriptával, a másik pedig gyűlésterem lehetett. Mindkét épületet két oszlopsor osztotta három hajóra.
A vár nyugati falánál egy 300 négyzetméteres alapterületű bazilika romjai találhatóak, amelyet ugyancsak két oszlopsor osztott három hajóra. Az innen induló kikövezett utca bal oldalán egy nagyméretű és a feltevések szerint kereskedelmi célokat szolgáló építmény maradványai állnak, az épületnek volt egy nagy központi terme, és körben sorakoztak a kereskedők apró üzlethelyiségei. Az utca az 1200 négyzetméteres Oszlopok-terére vezet, amely a ma is látható oszlopsorokról kapta nevét.
A várban megtalálhatóak egy római közfürdő romjai is. A 800 négyzetméteres alapterületű fürdőt a rómaiak szintén a 3. században építették, láthatóak a ruhamegőrzőszobák, melegítőtermek, a meleg-fürdő és a hideg-fürdő helységeinek maradványai, érdekessége az épületnek az öt mellékhelyiség színes mozaikpadlózata, s részben megmaradt falburkolata.
A települést és a várat a 7. században, az avarok foglalták el, és pusztították el.
A romterület szabadtéri múzeum és az ásatások leleteit a községben épített múzeumban helyezték el.
A romvárostól négy kilométerre tatár, majd török családok telepedtek le, létrehozva Karanasuf települést. A falu 1878-ban román fennhatóság alá került, ezután vette fel az Istria nevet, az egykori városra utalva.
