Az International Association of Applied Linguistics (magyarul: Alkalmazott Nyelvészet Nemzetközi Szövetsége vagy franciául:Association Internationale de Linguistique Appliquée), vagy röviden AILA -t 1964-ben hozták létre, különféle alkalmazott nyelvészeti szervezetek társulásaként. Az AILA több mint 8000 taggal rendelkezik több mint 35 különböző alkalmazott nyelvészeti szövetségben szerte a világon.[1] Az AILA tovább növekszik, együttműködve a meglévő és kialakulóban lévő regionális hálózatokkal, mint például az AILA Kelet-Ázsia, az AILA Europe, az AILA Arabia és az AILA Latin-Amerika.[2] Legfontosabb tevékenysége az Alkalmazott Nyelvészet Világkongresszusa, amelyre háromévente kerül megrendezésre. Két publikációval is rendelkezik: AILA News, egy hírlevél, és az AILA Review, egy tudományos folyóirat.
Történelem
Az AILA-t 1964-ben alapították egy nemzetközi kollokviumon a franciaországi Nancy- i Egyetemen . Alapítását kétéves előkészítés előzte meg,[3] amelynek két központi szereplője Antoine Culioli és Guy Capelle francia nyelvészek voltak.[1] Az előkészítés részeként az egyesület 1963-ban tette közzé hivatalos folyóiratának első számát, a International Review of Applied Linguistics (magyarul: Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Áttekintés).[4]
1969-re az egyesület összesen 18 országban nemzeti társulásokat, alkalmazott nyelvészeti központokat és alkalmazott nyelvészeti munkacsoportokat hozott létre. Ebben az évben a szövetség tartotta második ülését, ezúttal a Brit Alkalmazott Nyelvészeti Szövetség támogatásával .[4]
Bizottság
Az egyesületnek nyolc bizottsága működik jelenleg. A bizottság minden tagját a jelenlegi elnök nevezi ki.[5]
Az AILA három fő célkitűzése: megkönnyíteni a nemzetközi együttműködést az alkalmazott nyelvészet területén, elősegíteni a kutatást és az oktatást, valamint új alkalmazott nyelvészeti elméletek terjesztését.[3]
Elnöki történelem
Az AILA elnökeit háromévente nevezik ki. Az elnökök kinevezése egybeesik a világkongresszussal. A pozíciót legfeljebb két egymást követő hároméves időszakra tartották.[6]
Alkalmazott Nyelvészeti Világkongresszus vagy röviden AILA legfontosabb tevékenysége az Alkalmazott nyelvészet világkongresszusa, egy nemzetközi konferencia, amelyet három évente az egyik leányvállalat szervezi. A hároméves minta alóli kivétel az első franciaországi Nancy-i világkongresszus volt, mivel ötéves különbség volt az Anglia Cambridge-ben tartott második világkongresszus között.[8]
Az AILA két fő kiadványa, az AILA News és az AILA Review .[8]Az AILA News egy hírlevél, amelyet évente háromszor adnak ki, az AILA Review pedig egy folyóirat, amelyet évente egyszer adnak ki és vendégszerkesztők szerkesztnek.[3] Az AILA Review minden kiadása vagy egy adott témához kapcsolódó iratgyűjteményeket, vagy az egyik világkongresszus iratgyűjteményét tartalmazza. Amellett, hogy e két publikációban, AILA is működik a British Association for Applied Linguistics, az American Association for Alkalmazott Nyelvészeti és az Oxford University Press, hogy közzé tegye az Applied Lingusitics folyóiratot.
Kormányzás
Az egyesületben az igazgatóság és a nemzetközi bizottság dönt. Az igazgatóság ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi bizottság számára, amelyen az összes alkalmazott alkalmazott nyelvészet nemzeti kapcsolt szövetsége szavazhat. Ezekre a szavazatokra évente egyszer kerül sor, a világ különböző helyszínein.[8]
Az igazgatóság tizenegy tisztséggel rendelkezik, amelyek közül hét rögzített szerepet tölt be: (1)) az elnök, (2) a volt elnök, (3) a pénztáros, (4) a főtitkár, (5) a kutatási hálózatok koordinátora és a (6) kiadványok koordinátora. A fennmaradó négy álláshelynek nincs rögzített szerepe, és birtokosaikat általában tagoknak nevezik. Az igazgatósági tagok maguk viselik saját költségeiket.[13]
↑Organization. International Association of Applied Linguistics. [2011. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az International Association of Applied Linguistics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.