Inprekorr (Internationale Presse-Korrespondenz – Nemzetközi Sajtótudósítás) a Kommunista Internacionálé VB – berlini főszerkesztőségű, időnként nyolc nyelvi változatban megjelenő – nemzetközi újságja volt 1921 és 1939 között. A nemzeti kommunista sajtótermékeket ellátta nemzetközi híranyaggal, ezáltal hasonlóan működött, mint egy hírügynökség. Az Inprekorr megalapításáról a Komintern VB 1921. július 16-i határozata döntött, mely szerkesztőket is megnevezett. A német kiadást Alpári Gyula és August Thalheimer, az angolt Philipp Price, míg a franciát Menil és Charles Rappoport szerkesztette, de a lapcsoport főszerkesztői és főszervezői feladatait Lenin személyes megbízása alapján Alpári Gyula (mozgalmi nevén: Julius) látta el. Magyarul Világszemle címen, 1937. július 1-től 1938. augusztus 1-ig jelent meg.[1][2]
Az Inprekorr története (1921-1939)
Az 1921 és 1939 között megjelent kiadvány több mint nyolc nyelven volt olvasható. Beszüntetése után több különböző címen adták ki a Komintern 1943-as határozatáig. 1971 óta a tradicionális Inprekorrt négy nemzet folytatta (pl. Rundschau).
A lap alapítása
1921. július 16-án a Komintern Végrehajtó Bizottsága eldöntötte, hogy egy külföldön megjelenő lapot alapít Inprekorr néven. Egy publikált levelezés alapján Berlinben eldöntötték, hogy az újságnak több nyelven például németül, angolul és franciául kellene megjelennie. A lapnak a világ aktuális politikai és világgazdasági kérdéseit kellene megvitatni illetve a kommunizmus fejlődést és a szociáldemokraták ellen folytatott harc alapvető taktikai kérdéseit valamint más vitás dolgok kérdését. Minden partnert arra köteleztek, hogy jelöljenek ki egy tudósítót.
Augusztus 13-án a részletekben is megegyeztek: a Gén című lap és Thalheimer által javasolt útmutatásokat fogadták el. Vagyis, hogy a lap két-három hetente fog megjelenni. Háromszor német nyelven kétszer pedig franciául és angolul.[2]
Inprekorr (Internationale Pressekorrespondenz) néven 1992 óta megjelenik egy újság, mely a Negyedik Internacionálé német nyelvű orgánumaként a korábbi folyóirat örökösének tartja magát.[3]
Irodalom
Komját Irén: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó 1977. 207 old. ISBN 9630908840
Források
↑Munkásmozgalom-történeti Lexikon. Kossuth Könyvkiadó 1976. 249. old.
↑ abKomját Irén: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó 1977. 13–27. old. ISBN 9630908840