mio-inozit[1]
|
mio-inozit
|
mio-inozit
|
IUPAC-név |
(1R,2S,3r,4R,5S,6s)-ciklohexán-1,2,3,4,5,6-hexol
|
Más nevek |
cisz-1,2,3,5-transz-4,6-ciklohexánhexol, ciklohexánhexol, ciklohexitol, izomcukor
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
87-89-8
|
PubChem |
892
|
ChemSpider |
10239179
|
DrugBank |
DB13178
|
KEGG |
D08079
|
ChEBI |
17268
|
ATC kód |
A11HA07
|
SMILES |
---|
[C@@H]1([C@@H]([C@@H]([C@@H]([C@H]([C@@H]1O)O)O)O)O)O |
|
InChI |
---|
1/C6H12O6/c7-1-2(8)4(10)6(12)5(11)3(1)9/h1-12H/t1-,2-,3-,4+,5-,6- |
|
InChIKey |
CDAISMWEOUEBRE-GPIVLXJGSA-N
|
UNII |
4L6452S749
|
ChEMBL |
1222251
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C6H12O6
|
Moláris tömeg |
180,16 g/mol
|
Sűrűség |
1,752 g/cm³
|
Olvadáspont |
225–227 °C
|
Veszélyek
|
NFPA 704 |
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
Az inozit vagy ciklohexán-1,2,3,4,5,6-hexol szerves vegyület, képlete C6H12O6 vagy (-CHOH-)6, egy ciklohexán származék, mely 6 hidroxilcsoporttal gyűrűs, többértékű alkoholt (poliol) alkot. B8-vitaminnak is nevezik, de nem nélkülözhetetlen a szervezetnek, mivel kis mennyiségben az emberi szervezet is elő tudja állítani. 9 féle lehetséges sztereoizomerje van, közülük a cisz-1,2,3,5-transz-4,6-ciklohexánhexol vagy mio-inozit (korábbi néven mezo-inozit vagy i-inozit) a természetben leggyakrabban megtalálható formája.[2][3] Az inozit a cukoralkoholok közé tartozik, édessége fele a szacharózénak (étkezési cukor).
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Inositol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.