PROFILPELAJAR.COM

	Iguala de la Independencia (Iguala)
	; Iguala de la Independencia címere
	; Iguala de la Independencia címere
	Közigazgatás
Ország	Mexikó
Állam	Guerrero
Község	Iguala de la Independencia
Községi elnök	José Luis Abarca Velázquez
Irányítószám	40000–40120
Körzethívószám	733
	Népesség
Teljes népesség	118 468 fő (2010)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	730–800 m
Időzóna	CST (UTC-6) ; CDT (UTC-5)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 18° 20′ 42″, ny. h. 99° 32′ 18″18.345000°N 99.538333°WKoordináták: é. sz. 18° 20′ 42″, ny. h. 99° 32′ 18″18.345000°N 99.538333°W
	Iguala de la Independencia Pozíció Guerrero térképén
	Iguala de la Independencia honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Iguala de la Independencia témájú médiaállományokat.

Iguala de la Independencia (röviden Iguala) város Mexikó Guerrero államának északi részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 120 000 főt.^[2] A település a mexikói függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, a mexikói zászló szülőhelye, és azon két település egyike, amik szerepelnek az ország himnuszának eredeti szövegében.^[3]

Földrajz

Fekvése

A város a Déli-Sierra Madre hegyei között egy körülbelül 700–800 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő medencében fekszik. Átfolyik rajta a Naranjo nevű patak, tőle keletre pedig egy nagyobb tó, a Laguna de Tuxpan helyezkedik el. A várostól délre emelkedik az 1000 m-t meghaladó Tehuehue nevű hegy, nyugatra az 1700 m fölé nyúló Cerro Grande, valamint északkeletre is közel van egy 1500 m-nél magasabb csúcs.^[4]

Éghajlat

A város éghajlata igen forró és nyáron, ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 36 °C-os hőséget, a rekord elérte a 45 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a december–januári 23,4 és a májusi 29,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 976 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.

Iguala éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	38,8	39,0	42,0	43,0	43,2	45,0	39,4	38,8	39,1	38,7	38,1	36,4	45,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	31,5	33,8	36,2	37,7	37,4	34,2	32,6	32,3	31,6	31,9	31,7	31,1	33,5
Átlaghőmérséklet (°C)	23,4	25,3	27,8	29,7	29,9	27,8	26,5	26,3	25,9	25,7	24,6	23,4	26,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,2	16,9	19,4	21,7	22,5	21,5	20,4	20,2	20,2	19,5	17,4	15,7	19,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	6,0	10,0	11,0	13,7	13,9	2,1	16,0	14,4	15,0	10,0	2,0	7,9	2,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	9	2	3	7	56	198	209	205	190	82	13	3	976
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional^[5]

Közlekedés

Igualában van a végpontja a Michoacán állambeli Heroica Zitácuaro városába vezető 51-es szövetségi főútnak, valamint áthalad a településen egy másik fontos út is, a Mexikóvárost Acapulcóval összekötő 95-ös is.^[6]

Népesség

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:^[2]

Év	Lakosság
1990	83 412
1995	98 276
2000	104 759
2005	110 390
2010	118 468

Története

Az Iguala szó eredetére kétféle magyarázatot adnak: az egyik szerint a navatl nyelvű yohualcehuatl szóösszetételből származik, aminek jelentése „ahol derűs/felhőtlen az éjszaka”, a másik szerint a yoalla szóból, ami azt jelenti: „már visszatért” vagy „már jön”.

Nem tudni pontosan, kik voltak a vidék első lakói, de több történész szerint először az olmékok, majd a matlaszinkák, végül a navatlok telepedtek le itt, akiket 1418 és 1428 között sikertelenül próbáltak legyőzni a Mexikói-völgy törzsei, ezért 1438-ban újra próbálkoztak, 1440-ben Itzcóatl vezetésével győzedelmeskedtek is. Miután a spanyolok elfoglalták Tenochtitlant, Cortés kiderítette, hogy az aztékok ezüst- és aranykincsei főként délről származnak, ezért elrendelte a déli területek azonnali felderítését. A spanyol seregek le is igázták a mai Iguala vidékét is, Cortés ezt a környéket egy Juan Mesa nevű katonájának adományozta, akinek a helyi indiánok pénzt és kukoricát fizettek adóként.

1533-ban a király létrehozta az alcaldía mayorok rendszerét, Iguala a tepecoacuilcói alcaldía mayorhoz tartozott. A következő évben ferences szerzetesek érkeztek a településre, hogy megkezdjék a hittérítést az indiánok körében. Ennek érdekében igen jól bántak velük, és egy ma is létező, fából készült Szent Ferenc-szobrot is ajándékoztak közösségüknek.

1820 végén már több mint 10 éve tartott a mexikói függetlenségi háború. A déli hegyekben Vicente Guerrero felkelői húzódtak meg, akiket a spanyol seregek nem bírtak legyőzni. A mexikóvárosi La Profesa-i összeesküvés résztvevői úgy döntöttek, megakadályozzák az év elején Spanyolországban egy felkelés eredményeként visszaállított, szabadelvű cádizi alkotmány új-spanyolországi életbe lépését, akár olyan áron is, hogy kivívják Mexikó függetlenségét. Eleinte fel akarták venni a harcot Guerrero seregeivel, akik az alkotmányt is támogatták, de Agustín de Iturbide tárgyalásba kezdett Guerreróval, végül az acatempani ölelés során megegyeztek: egyesítik seregeiket és harcolnak a függetlenségért. 1821. február 24-én Iguala városában Iturbide kiadta az Iguala-tervet, amiben rögzítette legfontosabb céljait, köztük az úgynevezett három garanciát: Mexikó Spanyolországtól független, alkotmányos monarchia, az államvallás kizárólagosan a római katolikus, és egyenlő jogok járnak minden lakónak, függetlenül attól, hogy spanyol vagy helyi származású.^[7]

Ugyanezen a napon született meg Igualában Mexikó zászlaja is (José Magdaleno Ocampo szabómester készítette), ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye,^[8] azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.^[9]^[10]

1835 júniusában Luis Gonzaga Vieyra tábornok kezdeményezésére Iguala megkapta a ciudad rangot. 1914 márciusában a huertista Antonio G. Olea érkezett a városba a zapatista csapatokat üldözve. Április 14-én a Huerta-ellenes csapatok foglalták el a várost Jesús H. Salgado, Heliodoro Castillo és Encarnación Díaz vezetésével. Álvaro Obregón ugyanebben a hónapban Igualába küldte Héctor F. López tábornokot, hogy előkészítse Venustiano Carranza elismerését Guerrero államban.^[11]

Turizmus, látnivalók

A város két fontos műemléke a Santa María de la Asunción- és a 19. századi Szent Ferenc-templom. Több emlékművet is emeltek a településen híres történelmi személyiségek emlékére, többek között emlékművet kapott Miguel Hidalgo, Vicente Guerrero, José María Morelos, Benito Juárez és Nicolás Bravo is, de itt található a zászló emlékműve is, mivel Igualában készült el 1821 elején Mexikó első zöld-fehér-piros zászlaja.^[11]

Kultúra

A település legfőbb ünnepeit a húsvéti ünnepkörhöz tartozó nagyhéten és október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján tartják. A helyi kézművesek főként aranyat, ezüstöt és más fémeket munkálnak meg. Egy helyi legenda arról mesél, hogy a közeli Coatepec nevű hegyen (aminek nevének jelentése kígyók hegye) élt egyszer egy óriási kígyó, ami felfalta a völgy lakóit.^[11]

Források

↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
↑ ^a ^b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
↑ A mexikói himnusz (spanyol nyelven). [2016. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
↑ INEGI – Iguala de la Independencia község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
↑ DGST–SCT adatbázis, Guerrero útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
↑ Magdalena Mas: El Plan de Iguala o el triunfo de la estrategia política (spanyol nyelven). INEHRM. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
↑ Iguala honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
↑ A múzeum az iguala-net.com-on (spanyol nyelven). [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
↑ Iguala, a mexikói zászló szülőhelye (angol nyelven). [2014. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
↑ ^a ^b ^c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Iguala de la Independencia község (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)