Iași megye (magyarul: Jász megye) közigazgatási egységRomániában, a Moldva régióban. 5476 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének mintegy 2,29%-át adja. Emellett közel 760 ezer fős lakosságával Románia második legnépesebb közigazgatási egysége, Bukarest után, ezzel az ország népességének 3,97%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag közel kétszerese.
Északról Botoșani megye, keletről Moldova, délről Vaslui megye, nyugatról pedig Neamț megye és Suceava megye határolja. Székhelye a román kultúra egyik fellegváraként számontartott és az egykori Moldovai Fejedelemség központja, Iași (Jászvásár). "A nagy szerelmek városaként" is ismert város, a régió legnagyobb városa, pénzügyi és kulturális központ. Bukarest, Kolozsvár és Temesvár után a negyedik legnépsebb városa az országnak. A megye jelentős városai közé tartozik emellett a vasúti infrastruktúrája miatt kiemelkedő Páskán, az egykori moldvai fejedelmi központként ismert Szépvásár, illetve a középkori építészetéről nevezetes Harló.
A megye földrajzát nagymértékben meghatározza a Moldvai-fennsík, amely enyhén hullámzó tájjal rendelkezik, északnyugatról délkelet felé lejt. A megye keleti részén húzódik a Prut-folyó, amely Románia és Moldova természetes határát képezi, míg a nyugati részen kisebb folyók és patakok futnak. A terület nagyrészt mezőgazdasági jellegű, de erdőségek és dombos területek is megtalálhatók. A Prut mellett fekvő alacsonyabb síkságok kiválóan alkalmasak mezőgazdasági művelésre, míg a fennsík peremén gyümölcstermesztés és szőlészet is elterjedt.[2]
Történelme gazdag és sokszínű. A régió jelentős szerepet játszott Moldva történetében, hiszen Iași városa 1564-től több mint három évszázadon át volt a fejedelemség fővárosa. Az 1859-es Egyesülés szimbolikus helyszíneként is ismert, amikor Moldva és Havasalföld egyesült Alexandru Ioan Cuza vezetésével, ezzel megalapítva a modern Romániát. Az első világháború alatt, amikor Bukarestet elfoglalták a központi hatalmak, Iași Románia ideiglenes fővárosává vált. A történelmi megpróbáltatások között található a török, tatár és lengyel támadások sorozata, amelyek nyomot hagytak a megye fejlődésén. Emellett Iași városa ad otthont az első romániai egyetemnek, amit Alexandru Ioan Cuza alapított 1860-ban, valamint az ország első botanikus kertjének, amely 1856-ban jött létre.[3][4]
Nevének eredete
A "Iași" név eredete vitatott, de a legelterjedtebb elmélet szerint szláv eredetű. Egyesek szerint a "jász" törzsekhez köthető, akik a térségben telepedtek le, míg más feltételezések szerint a név a "jasi" szóból származik, amely a közeli folyók mocsaras területére utalhat. Az is lehetséges, hogy egy ősi településről kapta a nevét, amely valaha fontos szerepet töltött be a térség gazdasági és katonai életében.[forrás?]
Címer
Iași megye Románia területén
Földrajz
Románia északkeleti részén helyezkedik el, a Moldova folyótól keletre, a Romániát Moldovától elválasztó Prut folyótól nyugatra. Területe 5476 négyzetkilométer, ezzel az ország 41 megyéje között a 23. helyen áll. A megye északkeleti és középső részének felszínét dombok és fennsíkok jellemzik (Jijia- és a Bahlui-medencéje), nyugati felét 400 méter feletti fennsíkok, déli felét a Bârladi-fennsík alkotja.[5] Keleten a Prut árterülete található.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 772 348 lakos 91,1%-a román, 1,5%-a roma, 0,4%-a lipován volt. 221 fő zsidónak, 193 fő görögnek, 146 fő magyarnak vallotta magát. Románia legnépesebb megyéje, a megyei szintű Bukarest fővárost leszámítva.[9]
A megye mezőgazdasági jellegű, fontos a gabonafélék és az ipari növények termesztése, állattenyésztése főleg a Jijia-medencére összpontosul. Szőlészet, gyümölcs és zöldségtermesztés pedig elsősorban a megyeszékhely környékére a jellemző.
Az ipar főleg a megyeszékhelyben tömörül. Legfontosabb iparágak: vegyipar, gyógyszergyártás, fémipar és nehézgépgyártás, textil- és ruhaipar.[10]
Jelentős a Jijia-medence mesterséges tavaiban folytatott haltenyésztés.
.jpg)
