Ez a szócikk I. Blanka navarrai királynő és II. János iure uxoris navarrai király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Blanka (egyértelműsítő lap).
Blanka hercegnő házassága gyermektelen maradt, és éppen ennek okán semmisítették meg a házasságukat Henrik asztúriai herceggel 1453. május 11-én, és Blanka hercegnőt hazaküldték 1453 novemberében. Férje a következő évben, az apjának, II. János kasztíliai királynak a halála után 1454. július 22-én IV. Henrik néven foglalta el a kasztíliai trónt, de nagybátyja és egykori apósa, Blanka apja, II. János navarrai király kihasználta lánya szégyenét. Ugyan ebben a korban a nőt hibáztatták a gyermektelenségért, de a navarrai király a férjet tekintette felelősnek, hogy nem születtek gyermekek, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a házasságot nem hálták el, melyet János király Henrik impotenciájával magyarázott. Emellett felmerült Henrik homoszexualitása is. Blanka azonban a válás ellenére is jó viszonyt ápolt volt férjével, valamint elsőfokú unokatestvérével, és a segítségét kérte az apja elleni küzdelemben, miután Blanka és bátyja, Károly vitatták apjuk trónigényét. Ugyanis az őket illette anyjuk, Blanka királynő jogán. Húguk, Eleonóra infánsnő viszont apjuk mellé állt. Károly halála után önmagát tekintette jogos királynőnek 1461. szeptember 23-tól, de húga fogságba vetette 1462-ben, és a férje, IV. Gaston foix-i gróf uralma alatt álló Béarnban raboskodott, előbb Orthez,[3] majd Lescar várában. 1464. december 2-án állítólag húga, Eleonóra parancsára megmérgezték. Miután válása után nem ment többé férjhez, és gyermekei nem születtek, így Eleonóra örökölte a jogait, aki 1479-ben rövid időre ténylegesen Navarra királya lett apjuk halála után.
Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
.jpg)
