II. Abbász (Iszfahán vagy Gazvin, 1632. december 31./1633. január 17.[1] – Dámgán környéke, 1666. október 26.[1]) I. Szafi fia, Perzsia sahja (uralkodott 1642. május 12-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.
Élete
Édesapja 1642. május 12-én halt meg Kásánban a túl sok ivástól, Ãgy a kilencéves II. Abbász örökölte a trónt. Koronázására ugyanitt került sor május 16-án. Négy, még életben levÅ‘ fivérét a biztonság kedvéért megvakÃtották. Uralma alatt hosszú idÅ‘ után Perzsiának nem kellett az Oszmán Birodalom támadásával megbirkóznia, sÅ‘t terjeszkednie is sikerült: 1648-1649 között elragadta Kandahárt az indiai Mogul Birodalomtól, sÅ‘t azt is elérte, hogy Sáh Dzsahán több dekkáni vazallusa megtagadta a hűséget korábbi urától, és a perzsa uralkodó nevében veretett pénzt. Flottája 1650-ben a portugál hajóhadra mért vereséget, Ãgy az egész Perzsa-öböl felett átvehette az ellenÅ‘rzést. 1651 és 1654 között csapást mért a frissen kiépÃtett dagesztáni orosz helyÅ‘rségekre, Ãgy a Kaukázus is perzsa befolyás alatt maradt.
Belpolitikájában folytatta elÅ‘dei azon törekvését, hogy minél több állami földterületet olvasszon a koronabirtok-komplexumba (hássza), és hogy a tartományi önigazgatást letörve központi irányÃtás alá vegye egész országát. II. Abbász nevéhez Mázandarán, Jazd, Kazvin és Gilán tartományok felszámolása köthetÅ‘. Uralkodásának jelentÅ‘s épÃtészeti emléke az iszfaháni Csehel Szotun (Negyven Oszlop) palota és a Hádzsu hÃd.
A horászáni Dámgán közelében, Hoszravábádban halt meg, és családjához hasonlóan a sÃita egyházi központban, Gomban temették el.
Utódai
Több feleségéről tudunk, többek között V. Vakhtung kartli grúz király egyik lányáról. Tőlük három fia és két lánya született, trónját végül a később I. Szulajmán sah néven ismertté vált, a cserkesz Nákijat Hánumtól született Szafi örökölte.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Christopher Buyers: The Royal Ark/Persia/Safawi Dynasty
- ↑ Más forrás szerint 1633. január 17-én.
Irodalom
- Sárközy Miklós: Iráni történeti kronológia. (egyetemi jegyzet)
- Nyitrai István: Irán története a muszlim hódÃtástól napjainkig. In: Iráni föld – perzsa kultúra. Szerk.: Jeremiás Éva M. Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2007. pp. 119–261
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek