Afonso harmadik, egyetlen felnőttkort megért fia volt feleségétől, Savoyai Mafaldától. Sancho 1189 és 1191 között használta az „Algarve királya” (illetve a „Silves királya”) címet is.
Apja 1170-ben lovaggá ütötte és ettől fogva a királyság második embere volt a közigazgatásban és a hadvezetésben is. Ebben az időben Portugália függetlensége (amelyet Afonso 1139-ben deklarált először) még nem szilárdult meg. Kasztília és León királyai továbbra is igényt tartottak Portugáliára, mint korábbi hűbérbirtokukra, a pápa pedig – akinek elismerésétől nagy részben függött egy terület státusza – csak Afonso uralkodásának vége felé adta hivatalos hozzájárulását az új ország születéséhez. Szövetségeseket keresve az Ibériai-félszigeten Afonso – a mórok elszánt ellensége és az egyik leggyűlöltebb ember Kasztília és Leónban – Aragónia királyságához közeledett. Ez indokolta, hogy 1174-ben Sancho herceg feleségül vette Dulce Berenguert, II. Alfonz aragóniai király húgát. Aragónia lett az első ibériai királyság, amely elismerte a független Portugáliát.
Királysága
Szobra a silvesi kastély bejáratánál
Afonso halála után Sancho, Portugália második királyának feladata lett az új királyság megszervezése és be kellett váltania azt az ígéretet is, amit még apja tett a pápának: hogy harcol a mórok kiűzéséért a félszigetről.
Fővárosává szülővárosát, Coimbrát tette. Véget vetett az északi, galiciai határvidékek birtoklásáért vívott, kimerítő és kevés nyereséggel kecsegtető háborúknak. Ehelyett teljes erővel dél felé, a mórok ellen fordította katonai erőit.
Keresztes hadak segítségével 1191-ben elfoglalta a móroktól Silvest, a fontos közigazgatási és kereskedelmi központot, amelynek már akkor mintegy húszezer lakosa volt. Parancsára erődítményekkel vették körül a várost, és kastélyt építettek, amely máig a portugál kulturális örökség fontos része. Fényes győzelmet aratott az almohádok vezére, Abd al-Mumin kalifa felett Santarémnél, de hamarosan ismét észak felé kellett fordítania figyelmét, mert Kasztília és León ismét Portugáliát fenyegette. A királyi hadak távollétében Silvest visszafoglalták a mórok.
Sancho erőfeszítéseinek jó részét arra fordította, hogy politikai és közigazgatási értelemben megszervezze és erős alapokra állítsa az új királyságot. Állami vagyont halmozott fel, támogatta az új iparágakat és a kalmárok új osztályát. Sok új várost és falut alapított – köztük 1199-ben Guarda várost – és nagy gondot fordított az elszigetelt és szinte néptelen északi régiók betelepítésére, főleg flamandokkal és burgundokkal. Ezért kapta a "népesítő" előnevet.
A királyt arról is ismerték, hogy rajongott a tudományért és az irodalomért. Több verseskötetet írt, és sok portugál fiatalt küldött királyi pénzen európai egyetemekre tanulni.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sancho I of Portugal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg)
.svg)
