PROFILPELAJAR.COM

	I. János
	Aragóniai János
Ragadványneve	Vadász János
	Aragóniai Királyság királya
	Juan I/Joan I/Chuan I
	Uralkodási ideje
	1387. január 5. – 1396. május 19.
Koronázása	Zaragoza; 1388. április 25. vagy szeptember 28.
Elődje	IV. (Szertartásos) Péter
Utódja	I. (Emberséges) Márton
	Barcelonai Grófság grófja
	Joan I
	Uralkodási ideje
	1387. január 5. – 1396. május 19.
Elődje	III. (Szertartásos) Péter
Utódja	I. (Emberséges) Márton
	Valenciai Királyság királya
	Joan I/Juan I
	Uralkodási ideje
	1387. január 5. – 1396. május 19.
Koronázása	nem volt külön koronázás;
Elődje	II. (Szertartásos) Péter
Utódja	I. (Emberséges) Márton
	Szardíniai Királyság királya
	Giuanne I
	Uralkodási ideje
	1387. január 5. – 1396. május 19.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	I. (Szertartásos) Péter
Utódja	I. (Emberséges) Márton
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1350. december 27.; Perpignan, Katalónia (ma Franciaország)
Elhunyt	1396. május 19. (45 évesen); Foixà, Katalónia
Nyughelye	Poblet-kolostor;
Édesapja	IV. Péter aragóniai király (1319–1387)
Édesanyja	Aragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnő (1325–1375)
Testvére(i)	Márton aragóniai király; Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné; Aragóniai Izabella urgelli grófné; Aragóniai Johanna empúriesi grófné; Aragóniai Konstancia szicíliai királyné;
Házastársa	1. Mattea armagnaci grófnő (1347–1378)
Házastársa	2. Jolán, Bar hercegnője (1364–1431)
Gyermekei	1. feleségétől:; 1. Jakab (1374–1374); 2. Johanna (1375–1407); 3. János (1376–1376); 4. Alfonz (1377–fiatalon); 5. Eleonóra (1378–fiatalon); 2. feleségétől:; 6. Jakab (1382–1388); 7. Jolán (1384–1443); 8. Ferdinánd (1389–1389); 9. Antónia (1391–1392); 10. Eleonóra (1393–1393); 11. Péter (1394–1394); 12. Johanna (1396–fiatalon)
	I. János aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. János (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk I. János aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: Vadász János (egyértelműsítő lap).

I. János (Perpignan, Katalónia (ma Franciaország) 1350. december 27. – Foixà, Katalónia, 1396. május 19.), ragadványneve: Vadász János, katalánul: Joan I d'Aragó, spanyolul: Juan I de Aragón, aragóniai spanyolul: Chuan I d'Aragón, szárdul: Giuanne I de Aragona, Aragónia, Valencia, Mallorca, Szardínia királya, Barcelona grófja. A Barcelonai-ház aragón királyi ágának a tagja.

Élete

IV. (Szertartásos) Péter (1319–1387) aragón királynak és 3. feleségének, Aragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnőnek, II. Péter szicíliai király és Görzi Erzsébet karintiai hercegnő lányának az elsőszülött fia.

1350. december 27-én, János napján látta meg a napvilágot, ezért is keresztelték János névre. Születése megoldotta az aragón trónöröklési válságot, mert eddig apjának csak a lányai maradtak életben, akik viszont az Aragóniában hatályos száli törvény értelmében nem örökölhették a trónt, bár apja, IV. Péter kísérletet tett elsőszülött lányának, Konstanciának (1344–1363) a trónörökössé tételével, de az aragón nemesség heves ellenállását vívta ki ezzel. János mindkét házasságát apja beleegyezése, sőt annak ellenkezése dacára kötötte. Első feleségének, Mattea (Márta/Mária) armagnaci grófnőnek (1347–1378) a halála (1378. október 23.) után, akitől csupán egyetlen lánya, Johanna (1375–1407) maradt életben, apja, IV. Péter az unokájával, Konstancia lányának az egyetlen gyermekével, az új szicíliai királynővel (1377), I. Máriával szerette volna összeházasítani. IV. Péter ugyan vitatta lányunokájának szicíliai örökségét, de ezzel a házassággal azt szerette volna, hogy Szicília a Barcelonai-ház uralma alatt maradjon. Az apjával azonban rossz viszonyt ápoló János trónörökös nem volt hajlandó apja kívánságának eleget tenni. Ehelyett a francia király, VI. Károly unokahúgát, Bar Jolánt (1364–1431), I. Róbertnek, Bar hercegének és Valois Mária francia királyi hercegnőnek a lányát vette feleségül 1380. február 22-én Montpellier-ben. Mária királynőt pedig végül az unokatestvéréhez, János öccsének, Idős Mártonnak a fiához, Ifjú Márton herceghez adták feleségül 1389. június 24-én, már nagyapja halála után.

Apjának negyedik házassága Fortià Szibillával, aki házasságkötésekor még írni-olvasni sem tudott,^[1] ami alapvető elvárás volt egy aragón királyné esetében, mélyítette el a konfliktust a fiaival, Jánossal és Mártonnal akik 1386-ban IV. Péter uralkodásának 50. évfordulóján tartott ünnepségek alól kivonták magukat. János nem volt hajlandó megjelenni apja halálos ágyánál, annyira gyűlölte az új asszonyt, akit apja halála után száműzött az udvartól.

1387. január 5-én lépett trónra, és 1388. április 25-én vagy szeptember 28-án koronázták királlyá Aragónia fővárosában, Zaragozában.^[2]

János a szicíliai kaotikus belpolitikai rendszer felszámolására 1392-ben hatalmas hadiflottát küldött a szigetországba. Máriával együtt ment a férje és az apósa, János aragón király öccse is, aki János király fiainak halála miatt az aragón trón első számú örökösének számított.

A sok világra jött gyermeke (12) közül csak két lánya élte túl Jánost, az első házasságából született, Johanna, akit apja 1392. június 4-én Barcelonában feleségül adott I. Mátyáshoz, Foix grófjához, és egy második, Jolánnal, Bar hercegnőjével kötött házasságából származó lánya, Jolán infánsnő. János király egyetlen csecsemőkort túlélt fia, Jakab infáns (1382–1388), aki apja trónra lépése (1387) után trónörökös lett, egy évvel később hatévesen meghalt.

1396. május 19-én váratlanul, fiúgyermekek hátrahagyása nélkül 45 évesen halt meg a katalóniai Foixà városában. Utóda öccse, Idős Márton lett, és bár a trónátadás nem indult zökkenőmentesen, Márton király uralkodása mégis simának és békésnek mondható, akinek a halála csak a fiúutódlás megoldatlansága miatt torkollott véres polgárháborúba. Ekkor öt trónkövetelő jelentkezett, köztük János király unokája is, kisebbik lányának, Jolán infánsnőnek a legidősebb fia, Anjou Lajos herceg. A trónöröklési harcból végül János és Márton unokaöccse, Antequerai Ferdinánd került ki győztesen 1412-ben.

János kedvenc időtöltése a vadászat volt, ezért kapta a Vadász jelzőt. A Poblet-kolostorban nyugszik.

Gyermekei

1. feleségétől, Armagnaci Mattea (Márta/Mária) grófnőtől (1347–1378), I. János armagnaci gróf lányától, 5 gyermek:
- Jakab (Valencia, 1374. június 23. – 1374. augusztus 22.)
- Johanna (Daroca, 1375. augusztus – Valencia, 1407. szeptember) aragón trónkövetelő: (1396–1398), férje I. Mátyás foix-i gróf (1363–1398), gyermekei nem születtek
- János (Barcelona, 1376. július 23. – Barcelona, 1376. július)
- Alfonz (1377. szeptember 9. – fiatalon)
- Eleonóra (1378. július 14. – fiatalon)
2. feleségétől, Bar Jolántól (1364–1431), I. Róbertnek, Bar hercegének és Valois Mária francia királyi hercegnőnek a lányaként II. János francia király unokájától, 7 gyermek:
- Jakab (1382. március 22. – Zaragoza, 1388. szeptember 1.) aragón trónörökös: (1387–1388), Girona hercege
- Jolán (Barcelona, 1384. augusztus 11. – Saumur, 1443. november 14.), férje II. Lajos (1377–1417) címzetes nápolyi király, Anjou hercege, 6 gyermek, többek közt:
  - Anjou Lajos (1403–1434) aragón trónkövetelő: (1410–1412), III. Lajos néven címzetes nápolyi király, Anjou hercege
  - Anjou Mária (1404–1463), férje VII. Károly francia király (1403–1461), 14 gyermek
  - Anjou Renátusz (1409–1480) aragón trónkövetelő: (1466–1470), I. Renátusz néven nápolyi király: (1435–1442)
- Ferdinánd (Monzón, 1389. március 18. – Monzón, 1389. október) aragón trónörökös a születésétől, Girona hercege
- Antónia (1391–1392)
- Eleonóra (1393. január 2. – 1393. július)
- Péter (Valencia, 1394. január 13. – Valencia, 1394. január) aragón trónörökös a születésétől, Girona hercege
- Johanna (Barcelona, 1396. január 12. – fiatalon)

Jegyzetek

↑ L. Miron 1913.
↑ L. Gudiol (1989: 32).

Források

Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005 ISBN 0-7546-5074-X, 9780754650744 URL: L. További információk
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Gudiol, Antonio Durán: El rito de la coronación del rey en Aragón, Argensola: Revista de Ciencias Sociales del Instituto de Estudios Altoaragoneses, 17–40, 1989. URL: L. További információk