1025-ben.testvéréhez, Róberthez csatlakozott apjuk elleni lázadásában Anyjuk inkább Róbert utódlását támogatta, így apjuk halála után Henrikre maradt, hogy megbékítse rebellis testvérét
Uralkodását, elődeihez hasonlóan, a birtokgyarapítás, a vazallusok megtörése és a normannok elleni küzdelem jellemezték.[2]
1047-ben segítségére sietett fiatal unokaöccsének, Vilmos normandiai hercegnek, aki később Hódító Vilmos néven vált ismertté. Néhány évvel később azonban, amikor Vilmos – Hitvalló Eduárd angol uralkodó unokatestvére – feleségül vette Matildot, a flandriai gróf leányát, Henrik aggódni kezdett Vilmos hatalma miatt. Így 1054-ben és 1058-ban Henrik kétszer is hadba szállt Normandia meghódítására, de mindkét alkalommal vereséget szenvedett.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Henry I of France című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Sághy Marianne: Új európai dinasztiák, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor I.. Budapest: Osiris Kiadó, 249. o. (2005). ISBN 963389820X
1 A Lajos nevű uralkodókat Jámbor Lajostól, az egységes Frank Birodalom utolsó császárától számítják. 2 Gyakran szerepel II. Karlmann néven. 3 A Capeting-ős Róbertida-ház tagja, nem Karoling. 4 A Bozonida-ház tagja, nem Karoling. 5 A Capeting-ház oldalága. 6 A Bourbon-ház oldalága.