I. Knut törvénytelen fiaként született.[4][9] Harald fiatalabb féltestvére, a törvényes születésü Hardeknut volt Dánia és Anglia trónjának örököse, de mivel Dániában szorongatta a norvég és a svéd király, nem tudott elutazni a koronázásra, ezért ideiglenesen Haraldot tették meg kormányzóvá. Az uralom hamar teljesen a kezébe került, és 1037-ben[9] Oxfordban királlyá koronázták.[10] Miután Harold királlyá nyilvánította magát, elűzte Hardeknut édesanyját, Emmát.[4][5] Felelősség terhelte a trónra ugyancsak pályázó Alfréd Aetheling megvakításáért[5] kegyetlen meggyilkolásáért.[4][5] Birtokát megvédte a walesi és a skót támadással szemben.[4] Hirtelen halt meg Oxfordban, pont amikor Hardeknut támadásra készült ellene.
Utóélete
Halála után holttestét féltestvére, Hardeknut kiásatta, fejét levágatta, és egy mocsárba dobatta. Egy halász azonban rátalált, és Haroldot újra tudták temetni Londonban. Nyughelye, a St. Clement Dane's, a mai bírósággal szemben, a Fleet Street és az Aldwych találkozásánál található.[6]
Gyermeke
Harold egy Elgiva[2] nevű asszonyt vett feleségül, aki egy fiút szült neki:
↑ abcdeDr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
↑ abcdeUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
↑ abcdefgDavid Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
↑ abcHilliam: Királyok, királynék és fattyak, 185. oldal