Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A háromnapos varsói csata a lengyel-litván-tatár sereg és az egyesült svéd-brandenburgi hadak közt 1656. július 28-30-án lezajlott ütközet.

A tatárok hordái a nyáron betörtek a hercegi Poroszországba. X. Károly Gusztáv svéd király Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem seregével egyesülve a főváros felé vonultak.

A lengyel-litván haderőt személyesen II. János Kázmér lengyel király irányította. Serege egyik szárnyán néhány ezer főnyi tatár sereg is ott volt, a segédcsapatokban pedig a kozákok, akik még a tavasszal álltak vissza ideiglenesen a lengyelekhez, de oroszlánul harcoltak a betörő svéd és német hadak ellen.

A csata második napján a litván huszárság ugyan egyetlen rohammal ketté vágta a svéd sereget, de július 30-án kemény harcban a svédek kerekedtek felül. A lengyelek stratégiai visszavonulást rendeltek el, s kénytelenek voltak feladni Varsót, amit csak néhány hónappal ezelőtt foglaltak vissza Arfuid Wittembergtől.

A főváros elvesztése ellenére Károly Gusztáv Krakkót már nem tudta elfoglalni, ráadásul az ősszel vívott prostki csatában a svédek és porosz szövetségeseik olyan súlyos vereséget szenvedtek a tatároktól és a lengyelektől, hogy megint Varsó feladására kényszerültek. Ekkor Károly Gusztáv II. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kért segítséget, akivel közösen 1657-ben bevonult Varsóba.

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!