PROFILPELAJAR.COM

	Hornyik János
Született	1812. október 13.; Kecskemét
Elhunyt	1885. október 8. (72 évesen); Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	levéltáros, ; történész
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyik János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hornyik János (Kecskemét, 1812. október 13. – Kecskemét, 1885. október 8.) levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Családja, iskolái

Apja Hornyik Ádám kecskeméti iparos, anyja Balázs Erzsébet volt. A kecskeméti piarista gimnázium hat osztályának elvégzése után a pesti tudományegyetem hallgatója lett. Tanárai között volt Horvát István neves történész is, kinek előadásait 1830 folyamán hallgatta. 1832-ben egy időre kénytelen volt megszakítani tanulmányát tüdőbetegsége miatt.

Pályafutása

Befejezve az egyetemet, 1834-től Kecskeméten ügyészi és jegyzői hivatali írnok lett, majd 1842-ben helyettes levéltárnok. 1844-től aljegyzővé és városi levéltárnokká nevezték ki. 1848-ban megválasztották a város főjegyzőjévé. Horváth Döme és a korabeli történetírók ösztönzésére hozzáfogott a kecskeméti várostörténet megírásához.

1851-1856-ig járásbírósági ülnök volt. 1856-1860-ig ismét a levéltáros munkakört látta el. 1861-ben a város főjegyzője lett, de még ez év őszén az alkotmányos tisztikarral együtt lemondott hivataláról. 1862-ben számadások vizsgálatával foglalkozott. 1862 végén királyi udvari rendelet alapján a városi hatóságot újra szervezték és ismét főjegyző lett egészen nyugdíjazásáig. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába iktatta. 1867-ben a város újraválasztotta, s ugyancsak 1872-ben és 1878-ban is a tisztújítások alkalmával. Az 1880-as évek elején a törvényhatósági közgyűlés Hornyik Jánost saját kérésére hivatalától fölmentette, nyugdíjazta, és az örökös tiszteletbeli főjegyzői címet adományozta neki.

Az 1867 októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési s tanügyi rovatokat, „a történelemből vett példákkal igyekezett hatni a pártok surlódásainak mérséklésére”. Másvilági levél címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a Hadadi Boldizsár és Boldogréti Víg László álneveket is használta.

Hosszú betegeskedés után 1885-ben hunyt el.

A Magyar Tudományos Akadémián 1888. december 17-én Szilágyi Sándor tartott fölötte emlékbeszédet,^[2] szülővárosa pedig 1894-ben sírja fölé fekete márvány emléket állított. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel.

Ma Kecskeméten körút viseli a nevét. Szobra a kecskeméti pályaudvarhoz közeli Kodály Zoltán téren áll.^[3] Sírja a Kecskeméti köztemetőben található.^[4]

Társulati tagságai

A Magyar Történelmi Társulat rendes tagja

Kitüntetései, díjai

1871 – Kecskemét város örökös tiszteletbeli főjegyzője
1863 – Kecskemét város története című művét a Magyar Tudományos Akadémia a Marczibányi-féle díjban (50 arany) részesítette.

Művei

Önálló kötetei

Kecskemét város története, oklevéltárral. Kecskemét, 1860-62. és 1866. 4 kötet. (A IV. kötettel, mely az 1703-1711. közötti kurucvilágot tárgyalja, a munka félbeszakadt).
Pusztaszer, a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Kecskemét, 1865. (Pusztaszer térképével, a Szermonostor romjai két rajzával és 120 oklevéllel.)
Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927 (hagyatékából).

Cikkei

Rácok a kurucvilágban, böngészet II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idejéből, különös tekintettel Kecskemét történetére. In: Életképek, 1848.
Kecskemét viszonya a Kiskunsághoz. In: Új Magyar Múzeum, 1853.
Adalék Árpád-kori okmánytárunkhoz. In: Új Magyar Múzeum, 1859.
Pusztaszer. In: Vasárnapi Ujság, 1861.
Az idéző pecsétről. (Akadémiai székfoglaló). In: Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Új folyam IV. 1863.
A rácok ellenforradalma 1703-1711. In: Századok, 1868.
Egy fogadalmi emlék. In: Kecskeméti Lapok 1869.
Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok 1870.
Kecskeméti zsidók története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
Kecskemét város pesti házbirtokának története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
Egy fekete lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
A három város kertészete és gyümölcstermelése. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
Néptanítóinkhoz. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
Régi nóta. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
Még egyszer emlékezzünk régiekről, kecskeméti 61 íróról. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
Régi pénzek lelete Kecskemét város birtokában levő puszta Szentkirályon. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
Figyelmeztetés az éremleletek, talált kincsek és a földből fölásott régiségek iránt. In: Kecskeméti Lapok, 1873.
Vidéki s helyi lapok hivatása. In: Kecskeméti Lapok, 1875.
A kecskeméti katonai lovarda története. In: Kecskeméti Lapok, 1876.
Katona József emlékezete. In: Budapesti Hírlap, 1883. 104. sz.

Kéziratai

Szemelvények kiadatlan műveiből: I. Monda a Picsó-patakról, II. Kecskemét és Nagykörös ellenkezésének okai, III. A reformatio Kecskeméten, IV. Szent-Gordián és a róla nevezett vásár, közli ifj. Bagi László. In: Hornyik Album 1894.
Kecskemét város gazdasági fejlődésének története (I. része a honalapítástól 1744-ig kőnyomatban sokszorosított 212 lap, a II. részből csak 52 lap készült el).
14 füzetből álló jegyzet. Kecskemét város történetére vonatkozó történelmi adatok. (Katona Józsefnek Kecskemét történelmi maradványai, életére, halálára vonatkozó hivatalos adatok. Följegyzések és jegyzetek Kecskemét város történetéhez.)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06480.htm, Hornyik János, 2017. október 9.
↑ 1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
↑ Alkotója: Záhorzik Nándor, 1968-ban állították fel. Felirata: Hornyik János 1812–1885 akadémiai levelező tag, várostörténész, az első kecskeméti monográfia írója. Nagy műve: „Kecskemét város története oklevéltárral”. Köztérkép.hu, Exit műlapja.
↑ Hírös Naptár, helytörténeti weblap. Megtekintve 2024.11.02.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 740. o.
Kecskeméti köztemető honlapja

Irodalom

Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János levelező tag felett. In: MTA Emlékbeszédek, Bp., 1889.
Hornyik-Album. (szerk. Kovács Pál), Kecskemét, 1894.
Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából (szerk. Garzó József, Kecskemét, 1935)