Holló Bertalan és Kisgergely Karolina fia. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Tanodában és a mintarajziskolában végezte. Strobl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a millennium környéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Elsősorban realisztikus stílusú domborművei jelentősek. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán helyeztek el. 1898-ban megbízást kapott Wesselényi Miklós emléktáblájának elkészítésére.[3] Az alkotást – amely ma a budapesti belvárosi ferences templom északi oldalfalán látható – az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának, Vay Ádámnak a síremlékét is, akinek a hamvait 1906-ban temették újra Vaján. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét, és korai halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. Életkép, állatszobor és portrészobor kisplasztikái közül néhányat a Magyar Nemzeti Galéria őriz.
Főbb művei
Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferenc levelét olvassa
kisplasztikák
Búsuló juhász
Egy hű barát
Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferenc levelét olvassa
↑Kárpáti Attila István: A Wesselényi-emléktábla története. In: „…a jövendőnek urai vagyunk.” Tanulmányok Csorba László tiszteletére. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2022 (Online változat)
Források
A magyarországi művészet története (főszerkesztő: Aradi Nóra) 6. kötet: Magyar művészet 1890–1919 (szerkesztő: Németh Lajos), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 9630525445
Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
