A hidrogénezés – hidrogénnel történő kezelés – a molekuláris hidrogén (H2), valamint egy másik vegyület vagy elem között – általában katalizátor, például nikkel, palládium vagy platina jelenlétében – végbemenő kémiai reakció. Ezt a reakciót gyakran alkalmazzák szerves vegyületek redukálásra vagy telítésére. A folyamat során jellemzően két hidrogénatom épül be a molekulába, ez utóbbi gyakorta valamilyen alkén. A reakció gyakorlati hasznosításához katalizátorok szükségesek, nem katalitikus hidrogénezés csak nagyon magas hőmérsékleten játszódik le. A hidrogénezés redukálja a szénhidrogének kettős és hármas kötéseit.[1]
A folyamat
A hidrogénezési reakcióhoz három anyag szükséges: a telítetlen szubsztrát, a hidrogén (vagy hidrogénforrás), és minden esetben szükséges katalizátor is.
A redukciós reakció a szubsztráttól és a katalizátor aktivitásától függően különböző hőmérsékletet és nyomást igényel.
Rokon vagy versengő reakciók
A hidrogénezéshez felhasznált katalizátor és reakciókörülmények a cisz-alkének transz-alkénné történő izomerizációjához is vezethetnek. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az élelmiszerekben a legtöbb transz-zsírsavat a hidrogénezési eljárások hozzák létre (lásd alább). A kötéshasadással együtt járó hidrogénaddíciós reakciókat hidrogenolízisnek nevezzük. A hasítás bekövetkezhet szén–szén vagy szén–heteroatom (oxigén, nitrogén vagy halogén) kötésnél. A poláris kötések hidrogénezését némely esetben hidrogenolízés is kísérheti.
A hidrogén forrása
A hidrogénezéshez az egyik lehetséges hidrogénforrás maga a hidrogéngáz (H2), amely kereskedelmi forgalomban általában gázpalackban kapható. A hidrogénezés folyamata során gyakran 1 atmoszféránál nagyobb H2 nyomást használnak, ezt a gázpalackból nyerik, esetenként gázpumpát is használnak. A gáz halmazállapotú hidrogént iparilag szénhidrogénekből állítják elő a gőzreformálás során.[2] A hidrogén számos esetben donormolekulából – például hangyasav, izopropanol, dihidroantracén – származik, amely a folyamat során dehidrogéneződik (és az előbbi példákból rendre szén-dioxid, aceton és antracén keletkezik). Ez a folyamat a transzferhidrogénezés.
Szubsztrátok
Az alkének és alkinek – mind homogén, mind heterogén katalízissel történő – hidrogénezésének fontos sajátsága, hogy a hidrogén addíciója „szin addíció”, melynek során a hidrogén a legkevésbé gátolt irányból lép be a molekulába.[3] Ilyen reakció számos különböző funkciós csoporttal végbemehet.
Ritka kivételektől eltekintve fémkatalizátorok hiányában a H2 nem reagál a szerves vegyületekkel. A telítetlen szubsztrát kemiszorbeál a katalizátoron, annak felületét nagyrészt beborítva. A heterogén katalizátorokkal a hidrogén felületi hidrideket (M−H) képez, amelyből a hidrogén átvihető a kemiszorbeált szubsztrátra. A platina, palládium, ródium és ruténium rendkívül aktív katalizátorok, amelyek már alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb H2 nyomáson működnek. Gazdaságosabb alternatívaként nemesfém helyett más, főként nikkel alapú katalizátorokat is kifejlesztettek (ilyen például a Raney-nikkel és az Urushibara-nikkel), de ezekkel a reakció gyakran lassabban megy végbe vagy magasabb hőmérsékletet igényel: kompromisszumot kell kötni az aktivitás (a reakció sebessége) és a katalizátor, valamint a nagy nyomást igénylő készülék költsége között. Vegyük észre, hogy a Raney-nikkellel katalizált hidrogénezési reakció nagy nyomást igényel.[7][8]
A katalizátorokat általában két nagy osztályba sorolják: homogén katalizátorok és heterogén katalizátorok. A homogén katalizátorok oldódnak a telítetlen szubsztrátot tartalmazó oldószerben. A heterogén katalizátorok szilárd anyagok, amelyeket a szubsztrát oldószerében szuszpendálnak vagy a gáz halmazállapotú szubsztráttal hozznak érintkezésbe.
Homogén katalizátorok
Az alábbiakban néhány jól ismert homogén katalizátort sorolunk fel. Ezek olyan koordinációs komplexek, amelyek mind a telítetlen szubsztrátot, mind a H2-t aktiválják. Ezek legjellemzőbben platinacsoportbeli fémek, elsősorban Rh és Ir komplexei.
A homogén fázisú hidrogénezés katalizátorai és azok prekurzorai
A diklórtrisz(trifenilfoszfin)ruténium(II) ruténium alapú prekatalizátor
A Crabtree-katalizátor nagy aktivitású, irídiumot tartalmazó katalizátor
A Rh2Cl2(cod)2 több homogén fázisú katalizátor prekurzora
A (S)-iPr-PHOX jellegzetes, az aszimmetriás hidrogénezési reakciókban használatos kelátképző foszfin ligandum
Homogén katalizátorokat az aszimmetriás szintézisekben is alkalmaznak, a prokirális szubsztrátok hidrogénezésekor. Ezen eljárás egy korai megvalósítása volt az enamid prekurzorok Rh-katalizátorok mellett történő hidrogénezése, mellyel az L-DOPA gyógyszerhatóanyagot nyerték.[9] Az aszimmetriás redukciót úgy érték el, hogy a katalizátort előtte difoszfin ligandumokkal királissá tették.[10] Az S-metolaklór nevű herbicid előállítását is ródium katalizátoros, úgynevezett Josiphos ligandummal (kereskedelmi néven Xyliphos) történő hidrogénezéssel végzik.[11] Elméletileg az aszimmetriás hidrogénezéshez királis heterogén katalizátor is alkalmazható,[12] de ez a lehetőség inkább csak érdekesség, semmint valós technológia.
Heterogén katalizátorok
Az ipari hidrogénezési reakcióknál gyakoribbak a heterogén katalizátorok. Az iparban a drága, főként nemesfém hidrogénező katalizátorokat oldatból leválasztott finom por formájában viszik fel a hordozóra, amely olcsó, porózus, többnyire szemcsés anyag, például aktív szén, alumínium-oxid, kalcium-karbonát vagy bárium-szulfát.[13] Például a platina/szén katalizátor úgy készül, hogy a hexakloro-platina(IV)-savat szénen in situ redukálják. Ilyen katalizátor például az 5% ruténiumot tartalmazó aktív szén vagy 1% platina alumínium-oxidon. A közönséges fémből készült katalizátorok – például a Raney-nikkel – jellemzően sokkal olcsóbbak, és hordozó sem szükséges hozzájuk. A laboratóriumban – magas áruk ellenére – még mindig használnak hordozó nélküli (nagy tömegű) nemesfém katalizátorokat – például platinakormot – is.
Mint a homogén katalizátoroknál is, az aktivitást a fém környezetének – a koordinációs szférának – a módosításával érik el. A kristályos heterogén katalizátorok különböző lapjai például különböző aktivitást mutatnak, ami például különböző fémek összekeverésével vagy más elkészítési eljárással módosítható. Hasonló módon a heterogén katalizátorok viselkedését is befolyásolja a hordozó.
Sok esetben – tapasztalati úton kikísérletezve – szelektív „mérgezéssel” módosítanak a katalizátoron. Gondosan megválasztott katalizátorral így elérhető, hogy a hidrogénezés csak bizonyos funkciós csoportokat redukáljon, másokat pedig ne: például hogy csak az alkénfunkció hidrogéneződjön, az aromás gyűrű maradjon érintetlenül, de ilyen az alkinek Lindlar-katalizátorral történő szelektív hidrogénezése is. Ha például palládium katalizátort bárium-szulfátra viszünk, majd azt kinolinnal kezeljük, akkor az így kapott katalizátor az alkineket csak alkénekig redukálja. A Lindlar-katalizátor segítségével fenilacetilénből sztirol állítható elő.[14]
Példák hidrogénezési reakciókra
A karvon kevésbé gátolt alkéncsoportjának szelektív hidrogénezése homogén katalizátorral (Wilkinson-katalizátorral)[15]
A transzferhidrogénezés során H2 helyett más hidrogéndonor molekulát alkalmaznak. Ilyen – akár a reakció oldószereként is szolgáló – vegyület lehet a hidrazin, a dihidronaftalin, dihidroantracén, izopropanol és hangyasav.[17]
A szerves kémiai szintézisekben a transzferhidrogénezés telítetlen poláris szubsztrátok, például ketonok, aldehidek és iminek aszimmetriás redukciójára használható. A poláris szubsztrátok, például a ketonok és aldehidek hidrogénezése jellemzően transzferhidrogénezéssel, vagy legalábbis homogén katalizátorokkal lehetséges. Ezeket a katalizátorokat könnyű előállítani királis formában, ami a ketonok aszimmetriás hidrogénezésének alapja.
A szénhidrogének kettős vagy hármas kötésére történő hidrogénaddíció olyan redoxireakció, amely termodinamikailag kedvező lehet. Az alkénekre történő hidrogénaddíció szabadentalpia-változása például −101 kJ·mol−1.[10] A hidrogénezési reakciók többségénél azonban katalizátor hiányában a reakció sebessége elhanyagolhatóan kicsi. A hidrogénezés erősen exoterm folyamat. A növényi olajok (étolaj) és zsírsavak hidrogénezése során például mintegy 25 kcal/mol (105 kJ/mol) energia szabadul fel. Az alkének és alkinek fémkatalizált hidrogénezési reakcióinak mechanizmusát behatóan tanulmányozták.[19] Először is, deutériumizotópos jelöléssel igazolták az addíciós reakció regiokémiáját:
RCH=CH2 + D2 → RCHDCH2D
Heterogén katalízis
A szilárd felületen végbemenő reakciók elfogadott mechanizmusa a Horiuti-Polányi-féle mechanizmus:[20][21]
A telítetlen kötés megkötődése a felületen, valamint a hidrogén disszociációja és katalizátorra kerülése atomos formában
Egy hidrogénatom addíciója – ez a lépés reverzibilis
A második atom addíciója – a hidrogénezés körülményei között ez gyakorlatilag irreverzibilis lépés
A második lépésben keletkező fémintermedier telített vegyület, amelyben a kötés mentén a csoportok egymáshoz képest elfordulhatnak, de a köztitermék el is bomolhat, és ezzel az alkén leválik a katalizátor felületéről. Ennek eredményeként a hidrogénező katalizátor szükségszerűen cisz-transz-izomerizációt okoz, mivel az izomerizáció termodinamikailag kedvező. Részleges hidrogénezéskor ez problémát jelent, de teljes hidrogénezéskor az izomerizáció során keletkező transz-alkén is végül telítődni fog.
Aromás vegyületek esetében az első kötés hidrogénezése a legnehezebb, ennek oka a stabilabb aromás rendszer megbontásához szükséges többletenergia. Ilyenkor ciklohexadién keletkezik, mely azonban nagyon reakcióképes és nem lehet elkülöníteni: ha a reakciókörülmények elég reduktívak ahhoz, hogy az aromás rendszert megszüntessék, akkor a molekula azonnal továbbredukálódik ciklohexénné. Normális körülmények között a ciklohexén is azonnal továbbalakul a teljesen telített ciklohexánná, azonban a katalizátor speciális módosításával el lehet érni, hogy a ciklohexén egy része megmaradjon, ha ez a kívánt termék.
Homogén katalízis
Számos homogén hidrogénezési eljárásban[22] a fém mindkét komponenshez kapcsolódik, így köztitermékként alkén-fém(H)2 komplex keletkezik. Az általános reakcióséma feltehetően a következő, vagy ehhez hasonló:
a hidrogén oxidatív addícióval megkötődve dihidrid komplexet képez (a H2 oxidatív addíciója előtt dihidrogén komplex keletkezik):
LnM + H2 → LnMH2
az alkén megkötése
LnM(η2H2) + CH2=CHR → Ln−1MH2(CH2=CHR) + L
a fémről egy hidrogén vándorol a szénatomra (vándorlás és beékelődés):
Ln−1MH2(CH2=CHR) → Ln−1M(H)(CH2−CH2R)
a második hidrogénatom vándorlása a fémről az alkilcsoportra, ezzel egyidejűleg az alkán disszociációja („reduktív elimináció”):
Ln−1M(H)(CH2−CH2R) → Ln−1M + CH3−CH2R
Szervetlen szubsztrátok
A nitrogénből és hidrogénből történő ammóniagyártást nagy léptékben végzik a Haber–Bosch-eljárással, a becslések szerint erre a világ energiatermelésének 1%-át fordítják.
Az oxigén részleges hidrogénezésével hidrogén-peroxid állítható elő, ezt a folyamatot azonban nem használják kereskedelmi gyártásra.
Ipari alkalmazások
A katalitikus hidrogénezésnek különböző ipari alkalmazásai vannak, ezekben a legtöbb esetben heterogén katalizátort alkalmaznak.[2]
Élelmiszeripar
A hidrogénezés legnagyobb léptékű alkalmazása a növényi olajok feldolgozása.[2] A tipikus növényi olajok többszörösen telítetlen (több kettős kötést tartalmazó) zsírsavakból származnak. Ezek részleges hidrogénezésével a bennük található kettős kötések nagy része – de nem mindegyike – redukálódik. A hidrogénezés mértékét a hidrogén és a katalizátor mennyiségének, valamint a reakció hőmérsékletének és időtartamának korlátozásával szabályozzák.[23]
A növényi olajok hidrogénezéssel szilárd vagy félszilárd zsírokká alakulnak, ilyenek vannak például a margariban. A zsírok telítettsége mértékének változásával néhány fontos fizikai jellemzőben, például az olvadási tartományban is változás áll be, emiatt szilárdulnak meg az olajok. A sütéshez előnyösebb a szilárd vagy félszilárd zsír, mert a kisütött terméknek jobb textúrát ad az, ahogy a zsír keveredik a liszttel. Mivel a részlegesen hidrgénezett növényi olaj olcsóbb, mint az állati eredetű zsír, konzisztenciáját tekintve széles választékban elérhető, és más előnyös tulajdonságai is vannak (stabilabb az oxidációval szemben és hosszabb ideig eláll), a sütőipari termékek nagy részében főként ezeket használják zsiradékként.
A részleges hidrogénezés egyik, az egészségre hatással levő következménye az, hogy a megmaradó telítetlen kötések izomerizációja miatt transz-izomerek keletkeznek, melyek növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.[24] A ciszből transz izomerré történő átalakulást segíti, hogy a transz konfiguráció energetikailag kedvezőbb. Egyensúlyban a transz/cisz izomerek aránya kb. 2:1. Számos ország és régió vezette be, hogy a címkén kötelező feltüntetni az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát, és javasolják a gyártóknak ezek mennyiségének csökkentését.[25][26][27]
Petrolkémiai ipar
A petrolkémiai folyamatok során az alkénekből és aromás vegyületekből hidrogénezéssel telített alkánokat (parafinnok) és cikloalkánokat (naftének) nyernek, melyek toxicitása és reakciókészsége is kisebb. A – néha hosszabb ideig levegőn tárolt – folyékony üzemanyagok szempontjából jelentős tényező, hogy a telített szénhidrogének eltarthatósága sokkal jobb, míg az alkének hajlamosok hidroperoxidokat képezni.
Szerves kémia
A telítetlen vegyületek hidrogénezéssel telített származékokká alakíhatóak. Nemcsak alkének és alkinek, hanem aldehidek, iminek és nitrilek is telíthetők.[28] ezekből a megfelelő alkoholok és aminok keletkeznek. Ily módon az alkénből és szén-monoxidbólhidroformilezéssel nyerhető alkil-aldehidekből alkohol állítható elő, például az 1-propanolt az etilénből és szén-monoxidból nyert propionaldehidből állítják elő. A xilitet a xilóz nevű – aldehidcsoportot tartalmazó – cukor hidrogénezésével nyerik. Primer aminokat elő lehet állítani nitrilek hidrogénezésével, míg nitrilek könnyen szintetizálhatók cianid és megfelelő elektrofil reakciójával.
A kezdetek
Heterogén katalitikus hidrogénezés
Az első hidrogénezési reakció a hidrogén oxigénre történő, platina által katalizált addíciója volt a Döbereiner-féle gyújtókészülékben, melyet már 1823-ban forgalmaztak. A hidrogénezési eljárás atyjának Paul Sabatier francia kémikust tartják. 1897-ben, James F. Boyce amerikai kémikus korábbi munkáját követve felfedezte, hogy a nikkelnyomok katalizálják a hidrogén gázállapotú szénhidrogén-molekulákra történő addícióját, ezt ma Sabatier-folyamatnak (vagy Sabatier–Senderens-eljárásnak) nevezzük. Ezen munkásságáért 1912-ben megosztott kémiai Nobel-díjban részesült. 1902-ben Németországban, majd 1903-ban Nagy-Britanniában Wilhelm Normann szabadalmat kapott a folyékony olajok hidrogénezésére, ezzel elindítva egy ma már világméretű iparágat. Az ipari szempontból fontos, elsőként 1905-ben leírt Haber–Bosch-eljárás során a nitrogént hidrogénezik. Az 1922-en közölt Fischer–Tropsch-eljárás segítségével a kőszénből könnyen előállítható szén-monoxid hidrogénezésével folyékony üzemanyagok állíthatók elő.
1922-ben Voorhees és Adams leírt egy berendezést, amelyben légkörinél nagyobb nyomáson lehet hidrogénezést végezni.[29] 1924-ben Murray Raney kifejlesztette a nagyon finomra porított nikkelt, melyet széles körben használnak a hidrogénezési reakciók, például a nitrilek aminná történő átalakítása vagy a margaringyártás katalizátoraként.
Homogén katalitikus hidrogénezés
Az 1930-as években Calvin felfedezte, hogy a réz(II) komplexei oxidálják a H2-t. Az 1960-es években kifejlesztették a jól definiált, átmenetifém-komplexeket tartalmazó homogén katalitárokat, például a Wilkinson-katalitárt (RhCl(PPh3)3), majd nem sokkal ezt követően felismerték, hogy a kationos Rh és Ir katalizálják az alkének és karbonilok hidrogénezését.[30] Az 1970-es években a levodopa szintézisében megvalósították az aszimmetriás hidrogénezést, az 1990-es években pedig feltalálták a Noyori aszimmetriás hidrogénezést.[31] A homogén hidrogénezés fejlődésére hatással voltak azok a munkák, melyeket az 1930-as és 1940-es években kezdtek a hidroformilezés és a Ziegler–Natta-polimerizáció kapcsán.
Fémmentes hidrogénezés
A gyakorlatban a hidrogénezéshez a legtöbb esetben fémkatalizátor szükséges. Néhány hidrogéndonor esetében azonban a hidrogénezés katalizátor nélkül is végbemegy, ilyen jellemző hidrogéndonorok a diimidek és az alumínium-izopropoxid – utóbbi például a Meerwein–Ponndorf–Verley-redukcióban használatos. Végeztek tudományos kutatásokat néhány fémmentes katalizátorrendszerrel, ezek egyike terc-butanol, kálium-terc-butoxid és nagyon magas hőmérséklet alkalmazásával ketonok redukciójára alkalmas.[32] Az alábbi reakció a benzofenon hidrogénezését mutatja be:
Másik fémmentes hidrogénezési rendszer az 1 foszfin-borán vegyület, nevezik frusztrált Lewis-párnak is. Viszonylag alacsony hőmérsékleten reverzibilisen dihidrogént tud megkötni, ekkor 2 foszfónium-borát keletkezik, mellyel sztérikusan gátolt egyszerű imineket lehet redukálni.[34]
Beszámoltak arról, hogy a nitrobenzolanilinné történő redukcióját fullerének és azok monoanionja katalizálja, légköri nyomású hidrogén és UV-fény jelenlétében[35]
A hidrogénezéshez használt berendezések
A laboratóriumi hidrogénezésnek három fő módszere van:
légköri nyomáson végzett szakaszos hidrogénezés
nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson végzett szakaszos hidrogénezés[36]
folyamatos hidrogénezés
Légköri nyomáson végzett szakaszos hidrogénezés
Ez az első, és még ma is gyakran használt hidrogénezési mód a laboratóriumi gyakorlatokon. Az oldott reaktánst tartalmazó, nitrogénnel vagy argonnal oxigénmentesített gömblombikba szilárd katalizátort tesznek, majd áteresztő gumidugóval lezárják azt. A hidrogéngázt H2-vel töltött ballonból juttatják be. A lombik tartalmát kevertetik. A hidrogénfogyás mérhető – például színes folyadékot, többnyire réz-szulfát oldatot tartalmazó osztott csővel –, így követni lehet a hidrogénezési folyamat menetét.
Nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson végzett szakaszos hidrogénezés
Mivel számos hidrogénezési reakció – például a védőcsoportok hidrogenolízise és az aromás rendszerek redukciója – légköri nyomáson és hőmérsékleten csak nagyon lassan megy végbe, elterjedtek a túlnyomásos rendszerek. Ezekben az esetekben a reaktáns nyomásálló tartályban lévő oldatához inert atmoszféra alatt adják hozzá a katalizátort. A hidrogént közvetlenül gázpalackból vagy laboratóriumi hidrogénforrásból nyerik, a nyomás alatt levő reakcióelegyet kevertetik.[36] Melegítés is történhet, mivel a nyomás kompenzálja a gáz oldhatóságának csökkenését.
Folyamatos hidrogénezés
A laboratórimban kedvelt eljárássá vált a folyamatos hidrogénezés, és elterjedtsége az iparban is nő. Az eljárás alapja, hogy a reaktáns híg oldatát rögzített katalizátorágy felett folyamatosan áramoltatják hidrogén jelenlétében. HPLC-s pumpával a használható nyomástartomány a légköri nyomástól akár 100 bar-ig terjedhet. A hőmérséklet is növelhető. Laboratóriumi célra különböző előre töltött katalizátorok is elérhetők, így nem kell a piroforos katalizátorok kezelésével bajlódni.
Ipari reaktorok
A katalitikus hidrogénezést hordozóra felvitt katalizátorral töltött folyamatos csőreaktorban végzik, jellemzően nagy hőmérsékleten és nyomáson, bár ez az alkalmazott katalizátortól is függ. A katalizátortöltet általában jóval kevesebb, mint a szakaszos laboratóriumi hidrogénezés esetében, és az aktivitás, szelektivitás és a katalizátor stabilitásának növelése céljából a fémhez különböző promotereket is adnak, vagy fémkeveréket használnak. Kis aktivitása ellenére általában nikkelt alkalmaznak, mivel a nemesfémekhez képest sokkal olcsóbb.
Mechanikusan kevert gáz-folyadék reaktorokat is használnak katalitikus hidrogénezésre.[37]
↑ abcPaul N. Rylander, "Hydrogenation and Dehydrogenation" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2005. doi:10.1002/14356007.a13_487
↑Advanced Organic Chemistry Jerry March 2nd Edition
↑Scott D. Barnicki "Synthetic Organic Chemicals" in Handbook of Industrial Chemistry and Biotechnology edited by James A. Kent, New York : Springer, 2012. 12th ed. ISBN 978-1-4614-4259-2.
↑ (2000) „Hydrogenation of nitrobenzene using polymer bound Ru(III) complexes as catalyst”. Ind. Jr. of Chem. Tech.7, 280. o.
↑ (1998) „Hydrogenation of nitrobenzene using polymer anchored Pd(II) complexes as catalyst”. Journal of Molecular Catalysis130, 57. o. DOI:10.1016/s1381-1169(97)00197-0.
↑ abShriver & Atkins' inorganic chemistry., 5th, New York: W. H. Freeman and Co., 696. o. (2010. január 8.). ISBN 978-1-4292-1820-7
↑ (2007. december 1.) „From a Chiral Switch to a Ligand Portfolio for Asymmetric Catalysis”. Accounts of Chemical Research40 (12), 1240–1250. o. DOI:10.1021/ar7001057.
↑ (2007) „Asymmetric Catalysis at Chiral Metal Surfaces”. Chemical Reviews107 (11), 4863–90. o. DOI:10.1021/cr0683663. PMID17927256.
↑Kubas, G. J., "Metal Dihydrogen and σ-Bond Complexes", Kluwer Academic/Plenum Publishers: New York, 2001
↑Gallezot, Pierre. "Hydrogenation - Heterogeneous" in Encyclopedia of Catalysis, Volume 4, ed. Horvath, I.T., John Wiley & Sons, 2003.
↑ (1934) „Exchange reactions of hydrogen on metallic catalysts”. Transactions of the Faraday Society30, 1164. o. DOI:10.1039/TF9343001164.
↑Johannes G. de Vries, Cornelis J. Elsevier, eds. The Handbook of Homogeneous Hydrogenation Wiley-VCH, Weinheim, 2007. ISBN 978-3-527-31161-3
↑Ian P. Freeman "Margarines and Shortenings" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2005, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a16_145
↑ (2014. február 2.) „Catalytic Hydrogenation of Carboxylic Acid Esters, Amides, and Nitriles with Homogeneous Catalysts”. Organic Process Research & Development18 (2), 289–302. o. DOI:10.1021/op4003278.
↑Archived copy. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.)
↑ (1976. április 1.) „Catalytic hydrogenation using cationic rhodium complexes. I. Evolution of the catalytic system and the hydrogenation of olefins”. Journal of the American Chemical Society98 (8), 2134–2143. o. DOI:10.1021/ja00424a020.
↑C. Pettinari, F. Marchetti, D. Martini "Metal Complexes as Hydrogenation Catalysts" Comprehensive Coordination Chemistry II, 2004, volume 9. pp. 75–139. doi:10.1016/B0-08-043748-6/09125-8
↑ (1964) „Homogeneous Hydrogenation in the Absence of Transition-Metal Catalysts”. Journal of the American Chemical Society86 (18), 3750. o. DOI:10.1021/ja01072a028.
↑ (2002) „Hydrogenation without a Transition-Metal Catalyst: On the Mechanism of the Base-Catalyzed Hydrogenation of Ketones”. Journal of the American Chemical Society124 (29), 8693–8. o. DOI:10.1021/ja016152r. PMID12121113.
↑ (2007) „Metal-Free Catalytic Hydrogenation”. Angewandte Chemie International Edition46 (42), 8050. o. DOI:10.1002/anie.200702908.
↑ (2009) „A Nonmetal Catalyst for Molecular Hydrogen Activation with Comparable Catalytic Hydrogenation Capability to Noble Metal Catalyst”. Journal of the American Chemical Society131 (45), 16380–2. o. DOI:10.1021/ja9061097. PMID19845383.
↑ ab (1928. január 8.) „Apparatus for catalytic reduction”. Organic Syntheses8, 10. o. DOI:10.15227/orgsyn.008.0010.
↑ (1982) „Mechanically agitated gas–liquid reactors”. Chemical Engineering Science37 (6), 813. o. DOI:10.1016/0009-2509(82)80171-1.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogenation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
K2 Black Panther K2 Black Panther Jenis Tank tempur utama Negara asal Korea Selatan Sejarah produksi Perancang Badan Pengembangan Pertahanan Tahun 1995–2008 Biaya produksi ₩7,8 miliar (produksi tahap 1) Diproduksi 2008–sekarang Jumlah produksi 260+ (total) Spesifikasi Berat 55 ton Panjang Keseluruhan: 10,8 m (430 in)Sasis: 7,5 m (300 in) Lebar 3,6 m (140 in) Tinggi 2,4 m (94 in) Awak 3 (komandan, penembak, pengemudi) Perisai ...
Protein tyrosine phosphatase receptor type C المعرفات الأسماء المستعارة T200 leukocyte common antigen, T200 glycoprotein, Leukocyte common antigen, T200, PTPRC, protein tyrosine phosphatase, receptor type, c polypeptide, CD45 antigen, receptor-type tyrosine-protein phosphatase C, L-CA معرفات خارجية نمط التعبير عن الحمض النووي الريبوزي المزيد من بيانات التعبير المرجعية أورثولوج الأنوا...
Cari artikel bahasa Cari berdasarkan kode ISO 639 (Uji coba) Cari berdasarkan nilai Glottolog Kolom pencarian ini hanya didukung oleh beberapa antarmuka Halaman rumpun acak Rumpun bahasaBod TimurEtnisSuku MonpaPersebaranBhutanPenggolongan bahasaSino-TibetTibet-Kanauri ?BodBod TimurBahasa indukProto-Bod TimurKode bahasaGlottologeast1469 Portal BahasaSunting kotak info • L • B • PWBantuan penggunaan templat ini Rumpun bahasa Bod Timur adalah s...
Yuri AndropovЮрий АндроповAndropov pada tahun 1974 Sekretaris Jenderal Partai Komunis Uni Soviet ke-3Masa jabatan12 November 1982 – 9 Februari 1984 PendahuluLeonid BrezhnevPenggantiKonstantin ChernenkoKetua Presidium Majelis Agung Uni Soviet Ke-8Masa jabatan16 Juni 1983 – 9 Februari 1984 PendahuluVasili Kuznetsov (pejabat)PenggantiVasili Kuznetsov (pejabat)Ketua Dewan Pertahanan Uni SovietMasa jabatanMei 1983 – 9 Februari 1984 PendahuluLeonid Brezh...
Panyabungan SelatanKecamatanPeta lokasi Kecamatan Panyabungan SelatanNegara IndonesiaProvinsiSumatera UtaraKabupatenMandailing NatalPemerintahan • Camat-Populasi • Total- jiwaKode Kemendagri12.13.04 Kode BPS1202051 Luas- km²Desa/kelurahan11 Panyabungan Selatan adalah sebuah kecamatan di Kabupaten Mandailing Natal, Sumatera Utara, Indonesia. Pranala luar (Indonesia) Keputusan Menteri Dalam Negeri Nomor 050-145 Tahun 2022 tentang Pemberian dan Pemutakhiran Kode, Da...
Keuskupan VaranasiDioecesis Varanasiensisवाराणसी के सूबाKatedral Santa Maria, VaranasiLokasiNegaraIndiaProvinsi gerejawiAgraMetropolitAgraStatistikLuas21.395 km2 (8.261 sq mi)Populasi- Total- Katolik(per 2010)20.328.00018,259 (0.1%)InformasiRitusRitus LatinKatedralKatedral Santa Maria di VaranasiPelindungSanto Yohanes PembaptisKepemimpinan kiniPausFransiskusUskupEugene JosephUskup agungAlbert D'SouzaEmeritusPatrick Paul D’SouzaSit...
Tour de Lombardie 2017 GénéralitésCourse111e Tour de LombardieCompétitionUCI World Tour 2017 1.UWTDate7 octobre 2017Distance247 kmPays ItalieLieu de départBergameLieu d'arrivéeCômeÉquipes25Partants199Arrivants100Vitesse moyenne39,469 km/hRésultatsVainqueur Vincenzo Nibali (Bahrain-Merida)Deuxième Julian Alaphilippe (Quick-Step Floors)Troisième Gianni Moscon (Sky) ◀20162018▶Documentation La 111e édition du Tour de Lombardie a lieu le 7 octobre 2017. Elle fait partie d...
Artikel ini bukan mengenai Illbient atau Chillhop. Artikel ini memiliki beberapa masalah. Tolong bantu memperbaikinya atau diskusikan masalah-masalah ini di halaman pembicaraannya. (Pelajari bagaimana dan kapan saat yang tepat untuk menghapus templat pesan ini) Artikel ini mungkin mengandung riset asli. Anda dapat membantu memperbaikinya dengan memastikan pernyataan yang dibuat dan menambahkan referensi. Pernyataan yang berpangku pada riset asli harus dihapus. (Pelajari cara dan kapan saatnya...
Description of certain independent U.S. politicians For the South African political party, see Independent Democrats. For the Iraqi electoral formation led by Adnan Pachachi, see Assembly of Independent Democrats. For nonpartisian politicians in pro-democracy camp of Hong Kong, see Independent democrat (Hong Kong). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed...
Traité de Verdun Les royaumes francs après le partage de Verdun en 843. Royaume de Charles le Chauve Royaume de Lothaire Royaume de Louis le Germanique Données clés Type de traité frontalier Langues vieux français et vieux haut-allemand[1],[2] Données clés Signé août 843 (date non connue avec certitude : cf. la section de la page sur le jour du traité)Verdun (Austrasie) Parties Signataires Charles II le Chauve (Francie occidentale) Lothaire Ier (Francie médiane) Lo...
Indian actor In this Indian name, the name Ashokan is a patronymic, and the person should be referred to by the given name, Arjun. Arjun AshokanBorn (1993-08-24) 24 August 1993 (age 30)OccupationActorYears active2012–presentSpouseNikhita Ganeshan[1]ParentsHarisree Ashokan (father)Preetha (mother) Arjun Ashokan (24 August 1993)[2] is an Indian actor working in the Malayalam film industry. He is the son of the actor Harisree Ashokan. He played supporting roles in his...
Economic sector in Switzerland Mountain agriculture in the Toggenburg Agriculture in Switzerland, one of the economic sectors of the country, has developed since the 6th millennium BC and was the principal activity and first source of income until the 19th century. Framework of rural society, agriculture has as main factors the natural conditions (climate), the demographic evolution and agrarian structures (institutional and legal norms). In Switzerland, it has become much diversified, despit...
Head of the government of the Indian state of Andhra Pradesh Chief Minister of Andhra Pradeshఆంధ్రప్రదేశ్ ముఖ్యమంత్రిĀndhra Pradēś MukhyamantriEmblem of Andhra PradeshIncumbentNara Chandrababu Naidusince 12 June 2024 (2024-06-12)Chief Minister's Office(Government of Andhra Pradesh)StyleThe Honourable (Formal)Mr./Mrs. Chief Minister (Informal)StatusHead of governmentAbbreviationCMO APMember ofAndhra Pradesh LegislatureAndhra ...
يفتقر محتوى هذه المقالة إلى الاستشهاد بمصادر. فضلاً، ساهم في تطوير هذه المقالة من خلال إضافة مصادر موثوق بها. أي معلومات غير موثقة يمكن التشكيك بها وإزالتها. (ديسمبر 2018) المسرح القومي السوري هو امتداد للمسرح السوري، والانتقال من مرحلة الهواة إلى مرحلة الاحتراف. مرحلة التأس�...
ألفية: ألفية 2 قرون: القرن 19 – القرن 20 – القرن 21 عقود: عقد 1950 عقد 1960 عقد 1970 – عقد 1980 – عقد 1990 عقد 2000 عقد 2010 سنين: 1985 1986 1987 – 1988 – 1989 1990 1991 1988 في التقاويم الأخرىتقويم ميلادي1988MCMLXXXVIIIتقويم هجري1408–1409تقويم هجري شمسي1366–1367تقويم أمازيغي2938من بداية روما2...
Moralia Moralia adalah sebuah kumpulan esai karya Plutarkhos. Karya tersebut membahas kebijaksanaan yang dapat diambil dari cerita-cerita agama dan mitos, menciptakan jembatan antara aspek agamis dan filsafat moral. Karya tersebut memandang agama sebagai bagian integral dalam pembentukan moralitas dan etika manusia, meskipun ia juga menekankan pentingnya pendekatan rasional dan toleransi terhadap perbedaan keyakinan.[1] Referensi ^ Plutarch, Moralia, dan Agama. Tinemu. Artikel b...
Wetland in Hong Kong Sheung Pak Nai and Shenzhen Bay in 2011. Mudflat of Ha Pak Nai. Pak Nai (Chinese: 白泥) is a wetland area, partly mud-bank, surrounded by mountain ranges, in the Yuen Long District of Hong Kong facing Deep Bay (aka. Shenzhen Bay). Pak Nai makes up the coastline as Sheung Pak Nai (上白泥) and Ha Pak Nai (下白泥) geographically. Pak Nai is famous for its ecosystem which comes with rich biodiversity, with rare species found offshore. In recent years, the public ...