Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A hidrogén-karbonátok (más néven bikarbonátok) HCO−3 iont tartalmazó vegyületek. 

A szénsav savanyú sói.

Különböző ásványvizekben megtalálhatók.

A víz változó keménységét adják a hidrogén-karbonátok.

Az alkálifém-hidrogén-karbonátok vizes oldata gyengén lúgos kémhatású:

HCO₃^- + H₂O <-> H2CO₃ + OH^-

Az alkálifém-hidrogén-karbonátok már kb. 150 °C fölött szabályos karbonátokká alakíthatók:

2NaHCO₃ -> Na₂CO₃ + H₂O + CO₂

Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vízoldékonysága nagyobb, mint a szabályos karbonátoké. Szén-dioxid hatására a szabályos karbonátok feloldhatók. 

A következő folyamat megy végbe a természetben mészkőbarlangok képződésekor is:

CaCO₃ + H₂O + CO₂ <-> Ca²⁺ + 2 HCO₃^-

Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok termikus stabilitása még az alkálifém-hidrogén-karbonátokénál is kisebb, így vizes oldatból egyszerű forralással kicsaphatók (cseppkőképződés, vízkőképződés):

MgCO₃ + H₂O + CO₂ -> Mg²⁺ + 2 HCO₃^-

A vízben oldódó hidrogén-karbonátok vizes oldatai enyhén lúgosak, pH-értékük pH 8-9.