Nincs köze az ugyancsak baranyaiHidas településhez. A név állítólag onnan származik, hogy a patakon valamikor fahidak vittek keresztül, amelyek ma már nincsenek meg.[1]
Látványosságai
A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz.
A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.
Csurgó
Legegyedibb látványossága a Csurgó, egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre.[2](Ez körülbelül két kilométeres séta a meder mentén, miután Pusztabánya felől elértük a patakvölgyet.)
Helye
A völgy Pusztabányától mintegy egy kilométer séta lefelé a turistaúton. Pusztabánya megközelíthető erdei műúton Zobákpuszta felől, túrázóknak vagy akár kerékpárosoknak a Pusztabányától mintegy 2 kilométerre lévő Püspökszentlászlóból (Hosszúhetényen át)). Pécsváradról is szerveznek gyalogtúrákat a Hidasi-völgybe a Zengő hegyen át.[3] Gyalogosan Zobákpuszta vagy Magyaregregy felől, vagy akár az Óbánya-Kisújbánya útvonalon is megközelíthető.
1956. november 11-én dél körül a völgyön keresztül érkeztek egy komlói vadàsz vezetésével a helikopterrel és tankokkal felszerelt szovjet katonák és a komlói karhatalmisták, hogy kiverjék a Magyaregregyhez közeli Márévárból a felkelőket. Ekkor ölték meg Pájer Ferenc Józsefet ês egy katonaruhás férfit.[4]
