PROFILPELAJAR.COM

	Heroica Zitácuaro
	; Heroica Zitácuaro címere
	; Heroica Zitácuaro címere
	Közigazgatás
Ország	Mexikó
Állam	Michoacán
Régió	Oriente
Község	Zitácuaro
Irányítószám	61500
Körzethívószám	715
	Népesség
Teljes népesség	84 307 fő (2010) +/-
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1800–2000 m
Időzóna	CST (UTC-6) ; CDT (UTC-5)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 19° 26′ 10″, ny. h. 100° 21′ 26″19.436111°N 100.357222°WKoordináták: é. sz. 19° 26′ 10″, ny. h. 100° 21′ 26″19.436111°N 100.357222°W
	Heroica Zitácuaro Pozíció Michoacán térképén
	Heroica Zitácuaro honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Heroica Zitácuaro témájú médiaállományokat.

Heroica Zitácuaro (röviden Zitácuaro) város Mexikó Michoacán államának Oriente régiójában, lakossága 2010-ben meghaladta a 84 000 főt.^[2]

Földrajz

Fekvése

Zitácuaro Michoacán állam keleti szélén, a Vulkáni-kereszthegység csúcsai között helyezkedik el a Quencio-völgyben, közel México állam határához. A város területén a felszín nyugatról kelet felé emelkedik, nyugaton 1800 méteres tengerszint feletti magasságot ér el, míg keleten ennél több száz méterrel is magasabb, környékén pedig 3300 m-ig emelkedő csúcsok találhatók.^[3]^[4]

Éghajlat

A város éghajlata meleg, de nem forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 25 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 33 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,9 és a májusi 20,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 1000 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Zitácuaro éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	27,2	30,6	31,6	32,2	32,7	30,9	26,0	28,9	25,8	25,4	30,0	27,2	32,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	21,3	23,1	25,6	27,8	27,9	24,2	22,1	22,2	21,9	22,2	22,3	21,2	23,5
Átlaghőmérséklet (°C)	14,9	16,1	18,2	20,3	20,9	19,2	17,6	17,6	17,4	17,0	16,4	15,1	17,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	8,5	9,2	10,9	12,7	14,0	14,2	13,2	13,1	13,0	11,7	10,5	9,1	11,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	2,0	3,2	6,0	7,8	9,2	10,6	10,2	11,0	8,3	5,2	3,4	2,0	2,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	42	57	6	14	47	211	188	166	155	83	19	7	995
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional^[5]

Népesség

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:^[2]

Év	Lakosság
1990	66 983
1995	74 824
2000	76 771
2005	78 821
2010	84 307

Története

Festmény a zitácuarói juntáról a községi palotában

A város nevének eredetére több elmélet létezik. Van, aki szerint jelentése kötél, van, aki szerint rejtett hely, de a legvalószínűbb, hogy az otomik és a csicsimékek nyelvéből származó tzita, cue és ro szavakból származik, ami alapján jelentése ősök szentélyének helye.

A környék első lakói a pirinda, a mazava és az otomi törzsekhez tartoztak, majd 1330 körül az Yringari vezette taraszkók szállták meg. A spanyol hódítók érkezésekor a helyiek beszálltak az ellenük folyó küzdelembe, és Cuanicuti vezetésével még a Tenochtitlánt védelmező aztékokkal is szövetséget kötöttek. A 16. század közepén azonban a ferences hittérítőknek sikerült meghódítaniuk a helyiek többségének lelkét.

1765-ben az összefoglaló néven Villa de San Juan Tzitacuarónak nevezett város 11 részből állt: San Juan, San Andrés, San Mateo del Rincón, San Bartolomé, San Francisco el Nuevo, San Felipe, San Miguel Timbineo, San Francisco Quatepec, San Miguel Chichimiquillas, Santa María és a két templommal rendelkező Santa Isabel de Chandio.

Zitácuaro fontos szerepet játszott az 1810-ben kitört függetlenségi háborúban. 1811-ben Benedicto López fegyveres felkelést kezdett a városban, majd átadta a települést az észak felől ideérkező Ignacio López Rayónnak, aki a környékről élelmiszert és takarmányt gyűjtetett be, eltorlaszoltatta a városba vezető utakat és árkot ásatott a város köré. Rayón augusztus 19-én hívta életre a Legfelsőbb Amerikai Nemzeti Juntát, azaz a zitácuarói juntát, ami a függetlenségi felkelők egyik első kormányzati szerve volt. A spanyolok azonban Félix María Calleja vezetésével 1812 januárjának első napjaiban elfoglalták a várost, így a junta tagjai menekülésre kényszerültek. Az új megszállók felgyújtották a várost.^[6]

Zitácuaro község 1831. december 10-én jött létre. 1855. április elsején újra felgyújtották a várost: ezúttal Antonio López de Santa Anna hívei, bosszúból azért, mert a lakosság a szabadelvű pártot támogatta. A harmadik felgyújtásra 1865-ben került sor: a tettesek a francia megszálló csapatok voltak, akik Zitácuaro kivételével már egész Michoacán államot birtokukba kerítették. Ennek a háborúnak az idején México állam kormányzója, Vicente Riva Palacio Tolucából Zitácuaróba menekült, ahol találkozott a franciaellenes gerillaharcosokkal.

1858. november 17-én a függetlenségi háborúban tanúsított érdemeiért a városa megkapta a Ciudad de la Independencia (A függetlenség városa) címet, majd 1868. április 20-án Benito Juárez az Heroica (hősies) előtagot adományozta neki, amit hivatalos megnevezésekben azóta is használnak.^[4]

Turizmus, látnivalók

A város nem kimondott turisztikai célpont, múzeumai sincsenek, de megtekinthető például a községi palota, ahol egy falfestmény emlékezik a zitácuarói juntára.

Minden évben a szokásos vallási ünnepeken kívül február 5-én mezőgazdasági, kereskedelmi és kézművesfesztivált tartanak, augusztus 19-én pedig megemlékeznek a juntáról is.^[4]

Források

↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ ^a ^b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ INEGI – Zitácuaro község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ ^a ^b ^c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Zitácuaro község. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
↑ Miguel Ángel Fernández Delgado: El bicentenario de la Junta de Zitácuaro (spanyol nyelven). INEHRM. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)