Hermann Schievelbein
Született	1817. november 18.[1][2][3][4][5] Berlin[4]
Elhunyt	1867. május 6. (49 évesen)[1][2][4][5] Berlin
Állampolgársága	porosz finn
Gyermekei	Gertrud Franke-Schievelbein
Foglalkozása	szobrász képzőművész
Iskolái	Porosz Művészeti Akadémia
Sírhelye	Dorotheenstadti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Schievelbein témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hermann Schievelbein (Berlin, 1817. november 18. – Berlin, 1867. május 6.) német szobrász.

Először Carl Friedrich Trautmann tájképfestő tanította, majd beiratkozott a berlini akadémiára. 1835 és 1838 között Wichmannak volt tanítványa. Tanulmányainak befejezése után kisebb megszakítással három évig Szentpéterváron dolgozott. Hazatérése után elnyerte az állami díjat, a vele járó pénzösszeg lehetővé tette, hogy 1843-ban Itáliába látogasson, ahonnan 1844-ben tért újból haza. 1850-ben a berlini akadémia tagja, 1860-ban tanár lett. Művei közül említendők: Pallas a fegyverek használatára oktatja a harcost (berlini palotahíd); Stein emlékszobra Berlinben; az apostolok szobrai az egyik helsingforsi templomban; a Pompeii pusztulását ábrázoló domborművű képszalag a berlini új múzeumban; salzai Herman szobra a marienburgi hídon stb.

• Schievelbein. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X