Hegyi István (református lelkész)

Hegyi István
Hegyi István a dolgozószobájában 2002-ben
Hegyi István a dolgozószobájában 2002-ben
Született1914. szeptember 7.
Petek
Elhunyt2004. december 21. (90 évesen)
Székelyudvarhely
Foglalkozásareformátus lelkész
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Hegyi István (Petek, 1914. szeptember 7.Székelyudvarhely, 2004. december 21.) erdélyi magyar református lelkész, esperes.

Életpályája

Hegyi István 1914-ben született az udvarhelyszéki Peteken Hegyi Péter (1872–1929) református lelkipásztor hat gyermeke közül ötödikként. Apai ágon siklódi földműves, anyai ágon a földbirtokos Gyarmathy családból származik. Apai nagyapját 83 évesen brutális módon román katonák gyilkolták meg az első világháború idején 1916-ban. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a székelyudvarhelyi református gimnáziumba járt, végül az átszervezések miatt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1932-ben. Onnan egyenes út vezetett a kolozsvári református teológiára, ahol felsőfokú tanulmányait 1936-ban fejezte be. Diákkorától részt vállalt az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) munkájában, az Erdélyi Fiatalok révén pedig bekapcsolódott a Dimitrie Gusti-féle falukutató mozgalomba. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott, A mi dalaink címmel daloskötete jelent meg az Ifjú Erdély kiadásában 1936-ban. Pályakezdőként Szamosújvárra került börtönlelkésznek. Majd utazótitkári kinevezést kapott: két évig járta a szórványvidékeket. 1938-ban szülőfaluja hazahívta lelkipásztornak. 1940-ben a második bécsi döntéssel öt évre Dél-Erdélyben rekedt: faluja az új magyar-román határvonal mentén feküdt. A visszafoglalásért indított 1944-es hadjárat idején többedmagával a bólyai fogolytáborba hurcolták. Családja a Dunántúlra menekülve várta ki a második világháború végét. 1959-től a püspökhelyettesnek választott Dávid Gyula utódaként Székelyudvarhelyen folytatta papi szolgálatát, majd két év múlva az esperesi tisztséget is átvette. Megszervezte a szombatfalvi, szentkeresztbányai és bethlenfalvi gyülekezeteket. Személyét mindvégig megfigyelés alatt tartotta a kommunista titkosszolgálat. 1984-ben nyugdíjba vonult, de haláláig aktív maradt.

Munkássága

Hivatástudattal, példamutatón élte életét. Szívügye volt a népszolgálat, melyhez szervesen kapcsolódott az erdélyi magyarság sorskérdései iránti érdeklődés és felelősségérzet, a soha nem szűnő nemzetféltés. Szellemi apjának tekintette Imre Lajost, Ravasz Lászlót, Tavaszy Sándort, barátai-eszmetársai közt tudhatta Juhász Istvánt, Tőkés Istvánt, Soos Gézát. Az írók közül Németh László volt rá a legnagyobb hatással. A Hegyi család Székelyudvarhelyen címmel 2002-ben kétrészes dokumentumfilmet készített a Duna Televízió. Több ezer kötetes könyvtárát a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumnak adományozták örökösei, ugyanitt emlékszobát hoztak létre 2006-ban. Halálának huszadik évfordulójára Komoróczy György Szeretni kell ezt a népet címmel portrékötetet jelentetett meg, melyet az Idea Könyvtér a hónap könyvének választott.

Magánélete

1938-ban megnősült; a buzásbocsárdi Técsi Irén (1913–1999) tanítónőt vette el. Hét gyermeke született: az elsőszülött Eszter (1939) korán elhunyt, István (1942–2017), Dániel (1944–2015) és Sándor (1947–) fiai a nyomdokaiba léptek, Katalin (1940–2009) lánya szintén lelkész férjet választott, a kiskorában megvakult Irén (1946–2012) budapesti intézetbe került, Mária (1952–) tisztviselő lett. 18 unokája közt pap, politikus, szociális munkás, tanár, történész, újságíró is van.

Díjai

Források