Rohani 1948. november 12-én született Szemnán tartományban a Szemnán melletti Szorhéban. Apja Haj Asadollah Fereydoun fűszerkereskedő (2011-ben halt meg),[3] akit Mohammad Reza Pahlavi iráni sah elleni politikai tevékenységéért 1962 és 1979 között a hatóságok több mint 20 alkalommal tartóztattak le.[4][5] Húszévesen elvette feleségül a szülők által kiválasztott, 14 éves unokahúgát. Három gyermekük született, de később a legidősebb fiuk rejtélyes körülmények között – öngyilkosság vagy emberölés áldozataként –meghalt.[6]
Politikai tevékenysége
A Teheráni Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd 25 évesen megkezdte kötelező katonai szolgálatát. 1977‑ben távozott Párizsba, ahol csatlakozott az ott élő Khomeinihez. Vele együtt tért haza a monarchiát megdöntő, 1979-es forradalom után. Beválasztották az Iráni Iszlám Köztársaság első törvényhozásába. 1989-ben a legfontosabb döntéshozó testület, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára lett, mely posztról 2005-ben – Mahmud Ahmadinezsád elnökké választása után mondott le.[6]
2013-ban elsöprő többséggel választották meg az ország elnökévé.[7] Elnöksége alatt Teherán viszonya javulni kezdett a nyugattal, s 2015-ben, több mint tíz év után Iránnak vitatott atomprogramjáról is sikerült megállapodnia a nemzetközi közösséggel.[8]
A 2017. május 19-ei elnökválasztáson rögtön az első fordulóban, az érvényes szavazatok 58%-ával újraválasztották.[9]
↑Ez a szócikk részben vagy egészben a Hassan Rouhani című angol Wikipédia-szócikk Early life and education című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
