Felsőfokú tanulmányokat a szegedi egyetemen folytatott, földrajz-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori fokozatot szerzett 1941-ben. Doktori disszertációjában az erdélyiszász önkormányzat kialakulásával foglalkozott. 1942-ben pedagógia-filozófia szakos tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. Szarvason kapott állást a tanítóképzőben (1942-43), innen a Vajda Péter Gimnáziumba ment történelmet tanítani (1943-1960), majd 1960-tól a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet szakvezető tanáraként működött haláláig.
Munkássága
Szerkesztette a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyveit (1961-1962) és a Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei c. szaklapot (1963-64). Szakcikkeit közreadta többek közt a Levéltári Híradó (1958), a Pedagógiai Szemle (1959), a Körös Népe : Történelmi és néprajzi szemle (1957), A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (1960), az Agrártörténeti Szemle (1961, 1963). Kandidátusi értekezésnek szánt tanulmányát a Körösvidék 18. századi mezőgazdaságának történetéről írta, de korai halála miatt az értekezés benyújtására és megvédésére már nem kerülhetett sor.
Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Szeged, 1941
Vajda Péter : 1808-1846. Békéscsaba, 1958
Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. Gyula, 1959
Tessedik Sámuel kisebb írásai. Szarvas, 1960
A földkérdés alakulása Békés megyében a 19. század második felében. Gyula, 1964
A következő kötetek lektorálásában vett részt
Vincze Ferenc: A szarvasi mezőgazdasági szakoktatás múltja és jelene. Békéscsaba, 1964. 132 p.
A munkára nevelés hazai történetéből : a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Albizottságának gyűjteménye. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. 559 p.
Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. I. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Hanzó Lajos szócikkét lásd 643. p. ISBN 963-8146-45-1