Streicher Sámuel és Guttmann Netti (1850–1944)[5] fiaként született. Tanulmányait külföldön és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1900-ban jogi oklevelet szerzett, majd 1906-ig ügyvédgyakornok volt. 1906-ban ügyvédi vizsgát tett és haláláig saját ügyvédi irodáját vezette. 1910-ben a Budapesti Tudományegyetem magántanára lett. A második világháborút követően törvényszéki tolmácsként is dolgozott. Nemzetközi joggal – elsősorban a Duna-kérdéssel – foglalkozott.
Első házastársa Krausz Klára Minka volt, akit 1915. január 25-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[6] 1926-ban elváltak. Esküvői tanúja Concha Győző volt. Második felesége Lőwinger Blanka (1896–1986) volt, akivel 1929 és 1940 között élt házasságban.[7] 1946-tól haláláig Groszman Bella férje volt.
The Danube. It’s Historical, Political and Economical Importance (The Hague, 1920)
A barcelonai konferencia (A Magyar Külügyi Társaság Közgazdasági Osztálya kiadványai. Budapest, 1922)
A nemzetközi Dunaegyezmény (A Magyar Külügyi Társaság Nemzetközi Jogi Osztálya kiadványai. Budapest, 1923)
A Duna nemzetközi joga (Budapesti Szemle, 1925)
Az államháztartás parlamenti ellenőrzésének módszerei (Közgazdasági Szemle, 1928)
La Commission Européenne du Danube (Revue de Droit Internationale. Bruxelles, 1928)
Il diritto internazionale privato ungherese in materia di matrimonio e divorzio (Róma, 1929, franciául: Párizs, 1930)
La droit du Danube international. Az előszót Charles de Visscher írta. (La Haye, 1929)
A korlátolt felelősségű társasági szerződés fontosabb rendelkezései (Jogtudományi Közlöny, 1930)
A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény alkalmazása. Útmutató és iratmintatár. Biba Ferenccel. A bevezetőt Kuncz Ödön írta. (TÉBE Könyvtár. 69. Budapest, 1932, 2. átdolgozott és bővített kiadás: 1937)
A kúria újabb házasságjogi gyakorlatából (Jogtudományi Közlöny, 1933)
Az officialitás a házassági perekben (Jogállam, 1934)
A Magyar Királyi Kúria legújabb gyakorlata köteléki és nőtartási perekben. Anyagi jog. Írta és összeállította. Az előszót Wesztermayer Vidor írta. (A „Polgári Jog” Könyvtára. 21. Budapest, 1936)
Csábítás, jegyszegés és a jog. A Magyar Királyi Kúria legújabb gyakorlata. Ungár Margittal. A bevezetőt Tóth György írta. (Pécs, 1939)
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 127852/1898. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1094. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 160. oldal 7. sor