PROFILPELAJAR.COM

	Kuncz Ödön
Született	1884. január 18.; Arad
Elhunyt	1965. március 19. (81 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Kuncz Elek
Foglalkozása	jogász, ; közgazdász, ; egyetemi tanár
Iskolái	Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár (–1901); Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1907);
Sírhelye	Farkasréti temető (8/1-1-53/54)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kuncz Ödön (Arad, 1884. január 18. – Budapest, 1965. március 19.) jogász, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkássága a jogtudomány és üzemgazdaságtan határterületére, a gazdasági és kereskedelmi jogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában. Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós és Kunz Jenő (1844–1926) jogtudós, szociológus unokaöccse, Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő bátyja.

Életútja

A kolozsvári piarista gimnázium elvégzését (1901) követően jogi tanulmányokat folytatott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, itt szerezte meg jog- és államtudományi doktori oklevelét 1907-ben. Sub auspiciis regis („királygyűrűvel”) avatták doktorrá. Ezt követően a fővárosba költözött és bírósági szolgálatba lépett, 1908-ig a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéken végzett joggyakorlatot aljegyzőként. 1908-ban sikeres ügyvédi vizsgát tett, majd 1908–1909-ben tanulmányúton járt Berlinben, Drezdában és Hamburgban. Hazatérését követően, 1909-től a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken folytatta a munkát mint főjegyző. 1910 és 1913 között a budapesti királyi ítélőtáblán tevékenykedett tanácsjegyzőként, 1913-ban pedig fogalmazó és hiteljogi referens volt az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályán.

1911-ben habilitált a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kereskedelmi jog magántanáraként, 1914-től pedig mint a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendkívüli tanára oktatott a tanintézményben. 1914–1915 során részt vett a Kárpátokban vívott első világháborús harcokban, majd visszatért kolozsvári egyetemi katedrájához, ahol 1916-tól nyilvános rendes tanárként folytatta az oktatótevékenységet. 1919-ben Budapestre költözött, s 1920-tól 1928-ig a budapesti József Műegyetem közgazdaság-tudományi karán, 1928-tól 1949-es kényszernyugdíjazásáig a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatott a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes tanáraként. 1933–1934-ben, majd 1943–1944-ben a jog- és államtudományi kar dékánja volt.

Munkássága

Munkássága elsősorban a kereskedelmi jog elméleti művelésére és gyakorlati (törvény-előkészítői) alkalmazására irányult. Behatóan foglalkozott a szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok vagyoni, személyi és szervezeti viszonyait szabályozó szövetkezeti joggal, a váltó- és részvénykibocsátás jogi hátterével, a tisztességtelen versenyt megelőző jogelemekkel (pl. versenyjog, hitelrontás), biztosítási joggal, továbbá a számviteli fegyelmet biztosító mérlegvalódiság elvével és a könyvszakértői vizsgálat módszertanával.

Pályája során igazságügy-, valamint pénzügy-minisztériumi felkérésre szakértőként működött közre több fontos rendelet és törvény, így például a pénzintézeteknél elhelyezett betétek és letétek után lerovandó vagyonváltságról (1921. évi XV. tc.), a tisztességtelen versenyről (1923. évi V. tc.), a korlátolt felelősségű társaságokról és csendestársaságokról (1930. évi V. tc.) alkotott törvények, illetve a részvénytársaságok számára infláció esetén a részvényösszevonást lehetővé tevő 1925. évi ún. pengőmérleg-rendelet megszövegezésében.

Kereskedelmi jogi monográfiája (A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata I–II., 1921–1922) mellett számos törvénymagyarázatot adott közre. 1918 és 1928 között szerkesztette, majd 1929-től 1944-ig főszerkesztője volt a Kereskedelmi Jog című szakfolyóiratnak. Emellett főszerkesztője volt a Gazdasági Jog, szerkesztőbizottsági elnöke a Magyar Szövetkezés és a Hites Könyvvizsgáló című lapoknak. Szerzőként közreműködött a Szladits Károly-féle ötkötetes Magyar magánjog (1939) című monográfia megírásában.

Társasági tagságai és elismerései

1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de az Akadémia 1949-es átszervezésekor tanácskozó taggá minősítették. Akadémiai levelező tagságát csak 1989-ben – posztumusz – állították vissza. Emellett számos egyéb testületi tagságot betöltött: 1925-től a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület alelnöke, 1935-től 1939-es megszűnéséig társelnöke, 1929-től a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének igazgatója és hiteljogi szakosztályának elnöke, valamint a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara választott bíróságának elnöke, a Hites Könyvvizsgálókat Vizsgáztató Bizottság ügyvezető elnöke, a Szövetkezeti Gazdálkodás Nemzetközi Intézetének (Institut international d’études cooperatives) főtitkára volt.

Tudományos és jogalkotói munkásságáért 1940-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Emlékezete

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán 2008-ban hozták létre a kutatási, oktatási és stratégiai feladatokat egyaránt ellátó Kuncz Ödön Jogi Tudásközpontot.^[3]

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Jogtudományi Intézetének perszimulációs termét 2014. május 20-án, a kari tanács egyhangú szavazata alapján, Kuncz Ödönről nevezték el, és a 2014/15-ös tanév megnyitóján avatták fel.^[4]

Főbb művei

A részvénytársaság védelme igazgatósági tagjainak egyéni érdekeivel szemben. Kolozsvár, 1909
A felmentésadás a részvényjogban. Budapest, Községi ny., 1909, 80 p.
Alaptőke-felemelés: Tanulmány a részvénytársasági jog köréből. Budapest, Grill, 1911, 346 p.
Részvényjogi reformkérdések. Budapest, 1913
Az osztalékjog és a fiktív osztalék: Tanulmány a részvényjog köréből. Budapest, Politzer, 1913, 136 p.
A részvénybevonás (amortizáció) és az élvezeti részvény. Budapest, 1913
A védőjegytörvény új tervezete. Budapest, 1916
Részvényjogi problémák. Budapest, 1918
A szövetkezetjog reformja. Budapest, 1920
A tisztességtelen verseny problémája. 1921
A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata I–II. Budapest, Grill, 1921–1922
Bevezetés a jogtudományba: Jogi encyklopédia. Pécs–Budapest, Danubia, 1924, 174 p. = Tudományos Gyűjtemény, 7.
A tisztességtelen verseny: Az 1923: V. törvénycikk magyarázata, kieg. a törvényt végrehajtó rendeletekkel. Budapest, Politzer, 1924, 230 p. (Balás P. Elemérrel)
Az aranymérleg problémái és rendelettervezet a kereskedők mérlegének aranykoronában készítéséről. Budapest, Athenaeum, 1925, 79 p.
Aranymérleg: A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 7.000/1925. P. M. számú rendelet és magyarázata. Budapest, Athenaeum, 1926, 144 p.
Törvénytervezet a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról. Budapest, Globus, 1926, 454 p.
A részvényjog reformjáról. Budapest, Franklin, 1927, 22 p.
A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Budapest, 1928
Szövetkezeti jogunk időszerű kérdései. Budapest, Centrum, 1930, 22 p.
A kartell mint jogi probléma. Budapest, 1930
A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény (1930: V. tc.) tervezete és indokolása. Budapest, 1930
Törvénytervezet a részvénytársaságokról. Budapest, Magyar Jogászegylet, 1932, 87 p.
Közüzemi problémák. Budapest, Székesfőváros, 1933, 52 p. (Magyary Zoltánnal és Hoór-Tempis Móriccal)
A városi üzemek szervezeti problémája. Budapest, 1933
Nagy Ferenc r. tag emlékezete. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1934, 26 p.
Törvénytervezet a szövetkezetről. Budapest, Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, 1934, 84 p.
A trianoni békeszerződés revíziójának szükségessége. Budapest, Egyetemi ny., 1934, 31 p.
The three first principles at Rochdale. London, 1934
A rochdalei alapelvek és a szövetkezet jogi fogalma. Budapest, 1935
Hiteljog I.: A kereskedelmi törvény és joggyakorlata. Budapest, Grill, 1937 (Nizsalovszky Endrével)
Hiteljog III.: Magyar hiteljog, csődtörvény, váltótörvény, csekktörvény. Budapest, Grill, 1936 (Katona Gáborral)
Hiteljog IV.: Ipari tulajdon, tisztességtelen verseny, kényszeregyesség, iparjog, törvények, rendeletek, joggyakorlat. Budapest, Grill, 1938. (Nizsalovszky Endrével és Schwartz Tiborral)
A jog birodalma: Bevezetés a jog- és államtudományba. Budapest, 1937
Az új német és svájci részvényreform magyar tanulságai. Budapest, Szerző, 1938, 48 p.
A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve. Budapest, Grill, 1938, 548 p.
Küzdelem a gazdasági jogért: Kuncz Ödön összegyűjtött kisebb dolgozatai I–II. Budapest, Egyetemi ny., 1939–1941.
A részvény és a részvényes. Budapest, Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete, 1941, 36 p.

Jegyzetek

↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Az ELTE Kuncz Ödön Jogi Tudásközpont szervezeti és működési szabályzata
↑ Megnyitották a Sapientia 14. tanévét, kronika.ro

Források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1031–1032. o.
Magyar katolikus lexikon
Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 629. o. ISBN 963-9257-04-4
Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1251–1252. o. ISBN 963-547-414-8