Hajdu Imre (Bogács, 1947. március 12. –) magyar újságíró, író, lapszerkesztő, könyvkiadó. (Íróként és szerkesztőként gyakran használja a Daruszögi H. Imre nevet.)
Családja
Szülei Hajdu Géza (1914-1990) vasutas és Hilóczki Anna (1919-2009) háztartásbeli. Felesége Németh Ilona, mezőgazdasági gépészmérnök, mérnök-tanár
Gyermekei: Roland Zsolt (1976); Norbert Csaba (1978-1995); Ádám Gábor (1982)
Iskolái
Általános Iskola, Miskolc-Martintelep, 1961 (1956 novemberében és decemberében a bogácsi általános iskola tanulója); Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, 1965; Mezőgazdasági Főiskola Putnok, 1968; Tanárképző Főiskola, Eger, magyar-történelem szak, 1974; Újságíró Főiskola, Budapest 1978; Politikai Főiskola, Budapest 1989; Nemzetközi Újságíró Kurzus, Dánia 2001
Eddigi munkahelyei, beosztásai
Rövid ideig tanított Rudolftelepen, Színben, Szikszón, Abaújszántón. Újságírói pályáját 1975-ben kezdte Miskolcon az Észak-Magyarország Szerkesztőségében, ahol 1995-ig dolgozott munkatársként, mezőgazdasági, majd kulturális rovatvezetőként, 1988-tól főszerkesztő-helyettesként. Később Új Észak Szerkesztősége (1995-1996), főszerkesztő; Tiszaújvárosi Krónika Szerkesztősége (1997-2007) főszerkesztő. Daruszögi H. Imre néven a Gondolat c. folyóirat főszerkesztője (2008-2010). Másodállásban a mezőkövesdi Matyó TSZ Híradója szerkesztője (1977-1987), az újraindított Mezőkövesdi Újság első főszerkesztője (1988-1990). Publikált a Kertészet és Szőlészet, az Ország-Világ, a Népszabadság, az Élet és Irodalom, a Turista Magazin, a Borsodi Művelődés, a Borsodi Fiatal, a Matyóföld, a Kaptárkövek c. lapokban, periodikákban. Utóbbinak 2015-től főszerkesztője, Daruszögi H. Imre néven. Újságírói és kommunikációs alapismereteket tanított Miskolcon a Karrina, az Európa és a Szentencia Szakképző Iskolákban, műfajelméletet pedig a Nagy Lajos Király Magánegyetemen. 1996-tól Hajdu-Vinpress Kiadó néven könyvkiadót működtet. 2016-tól – nyugdíjasként – újra szülőfalujában, Bogácson él.
Közéleti tevékenységei
A Szent Márton Borlovagrend egyik alapítója (1996) és kezdetektől egészen 2016-ig kancellárja; a B-A-Z. megyei Honismereti Egyesület tagja; a Miskolci Vasutas Sport Club Centenáriumi Társaság egyik alapítója és (Temesvári Miklós mesteredzővel együtt) vezetője (2011); a Bogácsi Újság alapítója (Szajlai Sándor tanácselnökkel) és egyben névadója (Bogácsi Tavasz, Bogácsi Nyár, Bogácsi Ősz, Bogácsi Tél); a bogácsi Szent Márton műemléktemplom hangversenyeinek ötletadója (1988) (kivitelező Daragó Károly kürtművész); a bogácsi II. János Pál tér névadója, a II. János Pál emlékmű ötletadója (kivitelező Fekete Ernőné kőfaragó); a bogácsi Magyar Teátristák Keresztje állíttatója; a bogácsi Borfesztivál (Bükkvinfest) létrehozója Szajlai Sándorral, Daragó Károllyal és dr. Farkas Attilával közösen (1993).
Főbb művei (önálló könyvek)
Bogács históriája I.-IV. kötet (1984);
Nem űzettünk ki a Paradicsomból (1984) (Könyv a borsodi kertbarát mozgalomról.)
Emberközelben (1996) (Interjúk ismert emberekkel.)
Irodalmi barangolások Abaújban, Borsodban, Gömörben, Tornában és Zemplénben (1997)
A Miskolci Szent Ferenc Kórház évkönyvei, 5 kötet (1996-2000)
Nekem nem térkép e táj I-II. (1997,1998) (B-A-Z megye természeti, történeti kincsei.)
Emberarcok (1998) (Interjúk híres borsodiakkal.)
Egy korty Magyarország (1998) (Könyv a borról és a szőlőt művelő emberekről.)
