Hainfeld a Lilienfeldi járásbanA Szt. András-plébániatemplomA városháza
Hainfeld a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpok északi pereménél, a Gölsen folyó mentén. Területének 46,2%-a erdő. Legmagasabb pontja a 924 méteres Kirchenberg. Az önkormányzat 13 településrészt és falut egyesít: Bernau (129 lakos 2019-ben), Gegend Egg (89), Gerichtsberg (63), Gerstbach (52), Gölsen (804), Gstettl (152), Hainfeld (2017), Heugraben (14), Kasberg (46), Kaufmannberg (20), Landstal (24), Ob der Kirche (316) és Vollberg (61).
Hainfeld helyén már a kora középkorban állt egy erődítmény, amelyet II. Ottokár stájer őrgróf 1120 körül lebontatott. Helyén épült a Szt. András-plébániatemplom. A település alapításának ideje nem ismert, de 1280-ban már forum-ként vagyis mezővárosként hivatkoznak rá, ami mutatja helyi jelentőségét.
A reformáció után a lakosság nagy része protestánssá vált. Az ellenreformáció beindulásakor a mezőváros első katolikus papja David Gregor Corner volt, aki később a göttweigi kolostor apátjává emelkedett. Hainfeld a középkorban a kreisbachi uradalomhoz tartozott, amelyet a 17. században a lilienfeldi apátság megvásárolt. A mezőváros az 1848-as forradalomig és a feudális birtokrendszer eltörléséig a kolostor birtoka maradt. Ezt követőek a polgárok az apát által kinevezett városbírót, Leopold Kowatschot megválasztották polgármesternek.
1928-ban Hainfeld megkapta a városi rangot. Az 1934-es osztrák polgárháború során a baloldali Republikánus Védelmi Szövetség két tagja lelőtte a jobboldal paramilitáris Heimwehr egyik vezetőjét, Hans Lintnert. A gyilkosokat a bíróság halálra ítélte. A második világháborúban a várost kétszer bombázták, 1944 októberében és 1945 áprilisában. Ezt követően az 1. SS páncéloshadosztályt vezényelték a város védelmére, amelyet a szovjetek folyamatos tűz alatt tartottak. Amikor visszavonultak, az SS-parancsnok Hitler Nero-parancsának értelmében elpusztított minden infrastrukturális létesítményt. A háború végére Bécsújhely után Hainfeld lett a leginkább lerombolt város az országban.
Lakosság
A hainfeldi önkormányzat területén 2019 januárjában 3787 fő élt. A lakosságszám 1981 óta 3700 körül stagnál. 2017-ben a helybeliek 89,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 5,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79%-a római katolikusnak, 4% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 10,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a városban.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hainfeld (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.gif)
