PROFILPELAJAR.COM

	Haag
	A városháza
	; Haag címere
	; Haag címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Amstetteni járás
Irányítószám	3350
Körzethívószám	07434
Forgalmi rendszám	AM
	Népesség
Teljes népesség	5548 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	346 m
Terület	54,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 06′ 44″, k. h. 14° 33′ 56″48.112222°N 14.565556°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 44″, k. h. 14° 33′ 56″48.112222°N 14.565556°E
	Haag weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Haag témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Haag osztrák város Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 5753 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Haag a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Haager Bach folyó mentén, az Enns és Duna folyók közelében. Területének 15,9%-a erdő, 72,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 12 katasztrális község tartozik: Edelhof, Gstetten, Haag Stadt, Heimberg, Holzleiten, Knillhof, Krottendorf, Porstenberg, Radhof, Reichhub, Salaberg és Schudutz.

A környező önkormányzatok: északkeletre Strengberg, keletre Wolfsbach, délkeletre Sankt Peter in der Au, délre Weistrach, délnyugatra Haidershofen, nyugatra Ernsthofen, északnyugatra Sankt Valentin.

Története

A város területe az újkőkorban is lakott volt. A település közelében halomsírokat, római kori hamvasztásos temetkezési helyet tártak fel a régészek.

Haagot 1032-ben említik először, amikor Berengár passaui püspök felszentelte templomát. Neve a tüskebokor, bozót jelentésű középfelnémet hac szóból származik. A falu a püspök birtoka volt, határait 1178-ban rögzítették. A 12-13. században miniszteriális és lovagi rangú nemesi családoké volt; egyikük, a Hagwalde nemzetség hűbérbirtokából alakult ki a salabergi uradalom. Hűbéruraik előbb a Babenbergek, később (1348-tól) a Wallseek voltak.

Haagot 1414-ben már mezővárosként említik, de biztosan csak 1464-től rendelkezett vásártartási jogokkal, amikor korábbi kiváltságait III. Frigyes császár megerősítette. Hamarosan virágzó kereskedelmi és kézműipari központtá fejlődött, főleg takácsairól és fazekasairól volt ismert. Takácsainak céhe 1544-ben alakult meg.

A reformáció után akkori birtokosai, a Kölnpeckek is protestáns hitre tértek. 1576-ban elűzték a katolikus papot és helyére protestáns prédikátort hívtak. 1619-ben Heinrich von Salburg szerezte meg a salabergi uradalmat, ő azonban az ellenreformáció híve volt és hatására 1660-ra már csak néhány protestáns maradt Haagban.

Az 1848-as forradalom után megszűnt a feudális birtokrendszer és megalakulhatott Haag mezővárosi önkormányzata. 1921-ben ezt Haag-Landre és Markt Haagre osztották fel. Markt Haag ot 1932-ben városi rangra emelték, majd 1938-ban a két önkormányzat ismét egyesült.

Lakosság

A haagi önkormányzat területén 2023 januárjában 5753 fő élt. A lakosságszám 1890 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 93,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,4%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97,3%) a törökök alkották 0,8%-kal.

A népesség változása:

2016	5 499
2018	5 548

Látnivalók

a salabergi kastély
a későgótikus Szt. Mihály-plébániatemplom
az idősotthon neogótikus kápolnája
a skanzen
az állatkert

Híres haagiak

Wolfgang Brandstetter (1957-), politikus, igazságügyminiszter, alkancellár
Jessica Pilz (1996-), világbajnok versenymászó

Jegyzetek

↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023

Források

A település honlapja
Haag Gedächtnis des Landes
30514 – Haag Statistik Austria

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haag (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.