Részt vett a Hősök terén található Millenniumi Emlékmű munkáiban, ő mintázta az „István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától” domborművet, valamint dolgozott a Hét vezér lovas alakjainak megformálásában. Művészi és emberi kvalitásai jutalmául kétszer részt vett pápai fogadáson a magyar delegáció tagjaként XIII. Leó és X. Pius pápánál.[5] Közben egyszerre két pályamunkát is benyújtott a zalatnai Lukács-emlékműre. Az egyiket a bizottság díjazta, a másikat pedig megvásárolta. E siker után Párizsba ment és ott folytatta tanulmányait, tanulmányútjai során megismerte Olaszország, Németország és a Monarchia művészeti örökségeit.[5]
Pályája
Reviczky Gyula sírja Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben. Gách István Lipót műveA Gundel család sírboltja a Fiumei Úti Sírkertben. Gách István Lipót műve
Ezt követően még több síremlékre kapott felkérést, így a Gundel-család síremlékére (Kerepesi temető) és a Löw-család sírjára (Rákosi temető). Az első világháború után fogolyként egy ideig Taskentben élt, ahol a taskenti katedrálishoz 32 db, több méretes műkőből faragott szobrot készített, valamint megalkotta a „Az elhunyt magyar hadifoglyok hősi emlékművét”, amelyet 2022-ben újítottak fel Payer Károly szobrászrestaurátor tervei alapján , helyi restaurátorok közreműködésével. Taskentben részt vett a helyi művészképzésben is.[5]
Hazatérése után több díjat nyert alkotásaival. 1928-ban a Műcsarnokban kollektív kiállításon vett részt. Művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is. Későbbi alkotói korszakában számos I. világháborús emlékművet alkotott az ország 18 helységében és művészi aktszobrokat formált.[5]
1943-ban avatták fel Szegeden a 3. honvéd huszárezred emlékművét, melyhez Sebestyén Ferenc huszár ült modellt. 1943. május 9-én avatta nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter. (A sérülékeny fémalkotást 1994-ben bronzból öntötték újra.) A 2,5 méteres alkotás márványtalapzatára Turáni Kovács Imre domborművét rögzítették, mely rohamra induló huszárokat jelenít meg. Alatta olvashatók az elesett hősök bevésett nevei.
Családja
Szülei Gách István és Strommer Mária. Művészfamília megalapítójának tekinthető, ugyanis leszármazottai közül többen a művészeti pályára mentek. Elsőként fia, Gách György (1909–1996) lépett nyomdokaiba. Apjától és a képzőművészeti akadémián tanult.
