Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk az analitikai kémiai módszerről szól. Hasonló címmel lásd még: gravimetria (egyértelműsítő lap).

A gravimetria az analitikai kémiában a kvantitatív analízis módszereinek azon része, amely eljárásai a végeredményt súlymeghatározással (analitikai mérlegen való leméréssel) adják meg mint a minta súly %-a.

A minőségileg ismert anyag egy pontosan lemért mennyiségének vizes oldatához egy olyan reagenst adagolunk, amely a kérdéses elemmel reagálva egy vízben nehezen oldódó vegyületet képez, de szükségszerűen a minta többi elemeit oldatban hagyja.

A csapadéknak nevezett, gyakorlatilag vízben oldhatatlan vegyületet szűréssel vagy centrifugálással elkülönítjük. A reagenst feleslegben kell alkalmazni, hogy a reakció teljesen végbemenjen (lásd: reakciókinetika). A reagens feleslegét mosással, a mosóvizet szárítással (esetleges kemencés felhevítéssel) eltávolítjuk, majd száraz környezetben (exszikkátorban) környezeti hőmérsékletre való hűtés után tömegét mérlegen analitikai pontossággal meghatározzuk.

Az eljárás csak olyan elemekre használható, amelyeknek a reagenssel képzett vegyülete vízben gyakorlatilag oldhatatlan (kvantitatív kicsapódás). Erre jó példa az alkáliföldfémek szulfátionnal képzett vegyületei.

Az eredményt tömeg%-ban adjuk meg. Ennek értéke arányos a száraz csapadék lemért súlya és a minta súlyának az arányával.