Platón Kratülosz című munkájában kifejtett elméletét követve úgy véli, hogy minden betűnek van egy természetes és belső jelentése (Valor naturalis atque internus), amelynek segítségével szinte képszerűen ábrázolhatók a tárgyi dolgok, de a metafora segítségével az elvont fogalmak is. A Hensel által a héber ábécé egyes betűinek tulajdonított természetes jelentést Caspar Neumann veszi át, de végül azt szisztematikusan, explicit fonoszimbolikus motívumok alapján magyarázza.[5]
1741-ben Nürnbergben adták ki Gottfried Hensel négy rézkarcát. Ezeken a térképeken világosan ábrázolva vannak a kontinensek a különböző nyelvű mondatokkal együtt, amelyek azt jelzik, hogy az egyes területeken milyen nyelveket beszéltek az őslakosok.[forrás?]