A savak olyan anyagok, mely elektronpár leadására képesek, azaz elektronpár-donorok. A bázisok pedig elektronpár-akceptorok, tehát elektronpár felvevők. Az 1938-ban felfedezett elméletet, 1963-ban Ralph G. Pearson továbbfejlesztette, és mind a savak, mind a bázisok esetén megkülönböztet úgynevezett hard (kemény) és soft (lágy) változatokat.
Ezen elmélet szerint a pontszerű atomokat egyszerű kötés köti össze, és ez minden anyagra egyformán igaz. Lewis ekkor még nem ismerte sem az ionos kötést (Coulomb-erő), sem a másodlagos kötő erőket (van der Waals-erők).
További információk
Hildebrand, Joel H.: Gilbert Newton Lewis 1875–1946 (angol nyelven) (PDF). Biographical Memoirs pp. 210–235. National Academy of Sciences, Washington D.C., 1958. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
Jegyzetek
↑Leroy G. Wade, Jan William Simek. 1, Organic Chemistry, 9th edition, Pearson Education, 7. o. (2016). ISBN 978-0-3219-7137-1