Geréb László (1452 – 1502. június 26.) erdélyi katolikus püspök a 15. században. Mátyás király unokatestvére volt, és kalocsai érsekké nevezték, de meghalt beiktatása előtt.
Élete
Geréb János erdélyi vajda és horogszegi Szilágyi Zsófia (Hunyadi János nejének nővére) fia. Olaszországi főiskolákon tanult. Mátyás király rokonát udvarába vette, budai préposttá s alkancellárrá nevezte ki. Mint ilyen befolyását nem egyszer felhasználta a tudomány érdekében. A leglényegesebb szolgálata ebben a tekintetben az volt, hogy 1473-ban Hess András nyomdászt Budára hívta s itt az első magyarországi könyvnyomtató műhely felállításához segédkezet nyújtott neki. A hálás könyvnyomtató első kiadványát (Budai krónika) Gerébnek ajánlotta.
1476-ban erdélyi püspökké nevezték ki, de csak ezt követően, 1489-ben szentelték pappá.[1] 1479-ben ő is részt vett a kenyérmezei győzelemben. 1484-ben Mátyás javaslatára VIII. Ince pápa által pápai követté nevezte ki a törökök ellen viselt háború elősegítésére, és 1485-ben hatósága kiterjedt az egész magyar korona összes területére. 1486-ban élénk vitái voltak a nagyszebeni káptalannal, amelynek dékánja és causarum spiritualibus auditor generalisa halálával egyházi ékszereit a gyulafehérvári templomnak hagyta. Ezt azonban a káptalan nem akarta kiszolgáltatni; a per kimenetele ismeretlen.
Gerébet II. Ulászló is becsben tartotta, és 1498-ban a Szentgyörgyi Dénes magtalan halála által a koronára szállott nagyterjedelmű javakat neki ajándékozta és 1501-ben a kalocsai érsekségre emelte.
1500-ban ő is aláírta a Rákoson hozott országgyűlési törvénycikkelyeket. 1503-ban már nem volt az élők közt.
Jegyzetek
Források
.svg){kind=small}