Georg Ebers

Georg Ebers
SzületettGeorg Moritz Ebers[1][2]
1837. március 1.[3][4][5][6][7]
Berlin[8][9][10][2]
Elhunyt1898. augusztus 7. (61 évesen)[3][4][5][6][7]
Tutzing[11][9][10][2]
Állampolgársága
HázastársaAntonie Ebers (1865–)[10][2]
Gyermekeihat gyermek:
  • Hermann Ebers
  • Marie Triepel
SzüleiMoritz Georg Ebers
Foglalkozása
  • író
  • egyiptológus
  • egyetemi oktató
  • orientalista
Tisztsége
  • extraordinary professor (Jénai Egyetem, 1869–1870)
  • extraordinary professor (Lipcsei Egyetem, 1870–)
  • professzor (Lipcsei Egyetem, 1875. május 29. – 1889)
Iskolái
SírhelyeNordfriedhof[10]
Georg Ebers aláírása
Georg Ebers aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Ebers témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georg Ebers (Berlin, 1837. március 1. – Tutzing, 1898. augusztus 7.) német egyiptológus, író, költő.

Élete

Az Ebers papirusz

Georg Ebers a berlini zsidó felső középosztályból származott. Mindkét szülő áttért a kereszténységre. Ebers-t anyja a Rudolstadt melletti Keilhauba küldte az ottani fiúnevelő intézetbe. Mivel ott nem volt érettségi vizsga, 1852-től a Cottbusi gimnáziumba járt. Egy színésznővel való kapcsolata miatt el kellett hagynia a gimnáziumot, és csak 1857-ben, Quedlinburgban tehette le az érettségit.[12]

Ebers először jogot tanult a göttingeni Georg-August-Universität Göttingenben, ahol csatlakozott a Corps Saxonia diákszövetséghez.[13] Hamarosan egyre jobban kezdett érdeklődni az ókori Egyiptom iránt.[12] Tanára az hieroglifák tanulmányozásában Richard Lepsius volt. 1865-ben Ebers habilitált a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, és privát tanár, majd 1869-ben professzor lett az Egyiptológia területén.[14]

1870-ben kinevezték az Egyiptológia professzorává, 1875-ben pedig megkapta a tanszékvetzetői címét. Miután 1876 óta súlyos beteg volt, elbocsátották, mivel 1887 óta fennálló a baloldali hangszalagbénulása [15] nem javult, és megakadályozta abban, hogy előadásokat tartson. Saját kérésére idő előtt nyugdíjba vonulhatott 1889-ben. Nyugdíjas éveit Münchenben töltötte.

1869/70-ben és 1872/73-ban Ebers két expedíciót vezetett Egyiptomba, amelyek során megszerezte a róla elnevezett u.n. Ebers papiruszt, egy átfogó orvosi kézikönyvet az i. e. 2. évezred közepéről (ma a lipcsei Egyetemi Könyvtár Papiruszgyűjteményében található).

1895-ben felvételt nyert a Bajor Tudományos Akadémia tagjai közé. Tagja volt a Szász Tudományos Akadémiának és az Amerikai Filozófiai Társaságnak.[16]

1865 óta volt a felesége Antonie Loesevitz, aki két lányt hozott a házasságba. A házasságból további hat gyermek született, köztük fia Paul és lánya Maria Sophia, Marie (sz. 1871. február 4. Lipcsében), aki 1894. augusztus 10-én ment férjhez Heinrich Triepel, az akkori lipcsei magántanárhoz, Heinrich Triepelhez. (1868-1946) házas. Marie Triepel 1949 szeptemberében emlékiratot írt, amely nyomtatásban nem jelent meg.[17]

Művészeti munkák

Egy kalifák korabeli háremben, Adolf Seel könyvillusztrációja az Aegypten in Bild und Wort című művéből, amely a Die Gartenlaube' című folyóiratban jelent meg, 1878

Az „Egy egyiptomi király lánya” (1864) című regényétől kezdve Ebers számos történelmi regényt írt, amelyek nagy olvasói érdeklődésre találtak. Felix Dahn mellett őt tartják a professzori regény[18] legfontosabb képviselőjének. A regények témáit részben tudományos munkásságának környezetéből, azaz az egyiptomi történelemből, de más korszakokból (középkor) is választotta.

1879 és 1884 között Ebers kiadta a Aegypten in Bild und Wort és a Palästina in Bild und Wort című luxusköteteket: A kötetek, mintegy 700 fametszettel főként Eduard Hallberger stuttgarti Xylographische Anstalt-jában készült és jelent meg, 40 neves művész és orientalista (köztük Wilhelm és Ismael Gentz, Leopold Carl Müller és Charles Feodor Welsch) tervei alapján.[19]

  • Eine ägyptische Königstochter (1864);
  • Uarda (1877);
  • Homo sum (1878);
  • Die Schwestern (1879);
  • Der Kaiser (t. i. Hadrianus 1880);
  • Die Frau Bürgermeisterin (1881);
  • Ein Wort (1882);
  • Serapis (1885);
  • Die Nilbraut (1887);
  • Die Gred (1888);
  • Per aspera (1892).
  • Eine Frage (idill, 1881);
  • Elifen (költemény 1888);
  • Josua (1889);
  • Drei Märchen (1891)
  • Kleopatra (regény).

Önéletrajza:

  • Die Geschichte meines Lebens (1892)

Művei magyar fordításban

  • Homo sum. Regény; ford. Törs Kálmán; Ráth, Bp., 1878
  • Ebers György: Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény, 1-2.; ford. Huszár Imre; Athenaeum, Bp., 1878–1879
  • Uarda. Regény; ford. Jónás János; Ráth Mór, Bp., 1878
  • A nővérek. Regény 1-2. köt.; ford. Kacziány Géza; Légrády, Bp., 1880
  • Egy polgármesterné. Regény 1-2. köt.; ford. Szász Károly; Révai, Bp., 1882
  • Egy szó. Regény; ford. Kacziány Géza; Franklin, Bp., 1884
  • Szerapisz. Regény; ford. Szentgyörgyi Vörös Dezső; Athenaeum, Bp., 1885
  • Józsua. Regény a bibliai korból; ford. Báttaszéki Lajos; Pallas, Bp., 1890 (Pallas-könyvtár)
  • Cicerone a régi és új Egyiptomon át; Pleitz Ny., Nagybecskerek, 1893 (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár)
  • Uarda. Történeti regény; ifjúsági átdolg. Gaal Mózes; Franklin, Bp., 1904
  • Uarda, Egyiptom rózsája. Történelmi regény II. Ramszesz korából; ford. Farkas Tünde; Bastei Budapest, Bp., 1999 (Orion könyvek)
  • Egyiptomi királylány. Történelmi regény; ford. Farkas Tünde; Bastei Budapest, Bp., 2000 (Orion könyvek)

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  2. ↑ a b c d Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  3. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Professorenkatalog der Universität Leipzig (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  9. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Эберс Георг, 2015. szeptember 28.
  10. ↑ a b c d e f Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  11. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  12. ↑ a b Georg Ebers: Die Geschichte meines Lebens. Vom Kind bis zum Manne. Stuttgart 1893.
  13. ↑ Wolfgang von der Groeben: Verzeichnis der Mitglieder des Corps Saxonia zu Göttingen 1844 bis 2006.. Düsseldorf 2006.
  14. ↑ Habilitationsschrift: Disquisitiones de dynastia vicesima sexta regum Aegyptiorum
  15. ↑ Christian Andree: Welches Verhältnis hatte Rudolf Virchow zu zeitgenössischen Dichtern, Künstlern, Verlegern und Editoren? Versuch einer Annäherung über die Korrespondenzparter. II. rész in: Würzburger medizinhistorische Mitteilungen. Vol. 12, 1994, pp. 259-286; itt: S. 260 (Georg Ebers to R. Virchow, 1889. április 6.).
  16. ↑ Member History: Georg M. Ebers. American Philosophical Society. (Hozzáférés: 2018. július 26.)
  17. ↑ Ulrich Gassner: Heinrich Triepel. Leben und Werk. Berlin 1999, 27. o. Fn. 9.
  18. ↑ A "professzori regény" kifejezés a kultúrtörténeti regénytípusra utal, amelyet akadémikusok készítettek, különösen a 19. század második felének német irodalmában.
  19. ↑ Regelind Heimann: Wilhelm Gentz (1822–1890), ein Protagonist der deutschen Orientmalerei zwischen realistischer Anschauung und poesievoller Erzählkunst. Logos Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-8325-2590-3, S. 290 (online über Google-Bücher).

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Ebers című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[1]