Gyulai Gaál család Somogy vármegyei eredetű család.
Története
A gyulai Gaál család egyik őse a Békes vármegyei Gyula városában érdemeiért már Hunyadi János kormányzótól két udvartelket kapott adományba és abban a család Mátyás királynak özvegye Beatrix királyné által is megerősíttetett. Később ezen helyen lett a Gaál utca. Az adományozottnak utóda Gál (Gallus) Ispán/ István, Gyula várának várnagya volt és 1499-ben Somogyi Benedektől egy a városban létezett nemes udvartelket, illetve 1515. április 30-án a szent Móric utcában egy másik házat Fövényes helységgel együtt Brandeburgi György őrgróftól megvásárolt, melyek birtokába 1516-ban II. Lajos király adományával az orodi káptalan beiktatta.
1556-ban Gyula város előljárósága a Gáal család minden Békes és Zaránd vármegyei (Fövényes, Kerekegyháza, Kozmán, Szent-János-szeri, Kis-Halom-szeri, Nagy-Halom-szeri, Kettős-szeri és Megyerutallya) fekvő birtokait és haszonvételeit lefoglalta, ami ellen nevezett István fiai: András, György, István és Bertalan a váradi káptalan előtt tiltakoztak.[1] A nevezettek közül István, aki már a fövényesi előnevet használta, 1560-ban I. Ferdinánd király új adománylevele nyomán Varga deák Ferencnek gyulai házának és telkének birtokába jutott. István török fogságba is esett és onnan magát 1000 forinton váltotta meg, majd a fövényesi Gaál ág alapítója lett. Testvérei I. Ferdinánd királytól Békes vármegyében az említetteken kívül Megyes, Keszi, Gelvad és Kis-Kamut helységet és pusztát is új adomány címén nyerték el.
A 16. századtól fogva hat ágra szakadt a család.
András 1562-ben I. Ferdinánd királytól oltalomlevelet kapott. Mihály fiától származó György unokája a párkányi csatában esett el. Györgynek Fúló Erzsébettől származó István fia Nyitra várkapitánya volt, s birtokot szerez Szigetgyarmaton. Malonyay Annától származó fiai közül László marad Bars vármegyében.[2]
Gábor Bars vármegyéből Somogy vármegyébe származott és ott két feleségétől Simonyi Máriától és garamveszelei Kazy Juliannától tizenegy gyermeke született.
Az 1664-es török adóösszeírásban Zsitvagyarmaton szerepelt Gergely, Mihály és Orbán,[4] ahol máig élnek leszármazottak.
Somogy vármegyéből a család ismét több vármegyébe terjedt tovább. Gaál Elek fia Ferenc Somogy vármegyétől 1806. december 9-én nemesi bizonyitványt kap és Nógrád vármegyébe költözik, ahol 1807. február 18-án nemességét kihirdetteti. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor Tolna vármegyében László és Gáspár fordulnak elő mint kétségtelen nemesek. Gáspár, János és István Bars vármegyéből 1795. február 5-én és 1813. július 16-án a legfelsőbb helyen igazolják nemességüket.[5] A bonyhádi Perczel családdal házasság révén kerültek rokonságba (Perczel József Gyulai Gaál Katalint 1727-ben Szigetgyarmaton vette feleségül).[6]
Címerük
Kék pajzsban zöld pázsiton lépő oroszlán jobbjában torkán átdöfött hegyes kardot tart. A koronás sisakdíszben az oroszlán növekvőn, takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Címeres pecsétlenyomatuk többek között Pest vármegye levéltárában.
Neves családtagjaik
Gaál Ferenc Verebély széki szolgabíró pecsétje 1832-ből
Gaál Alajos pecsétje 1855-ből
Gaál Miklós piarista tanár sírja Zsitvagyarmaton
Barsendréd temető
Gyulai Gaál András volt adórovó és országgyűlési követ (1566 Gyula ostroma)[7]
gyulai Gaál Károly Erazmus (1808–1840), zalai táblabíró, zélpusztai földbirtokos
Gyulai Gaal György 1747-ben Bars vármegye szolgabirája
Gaál György (1759 körül-1827[8]) Bars vármegye seborvosa[9]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Somogy vármegye 1914, 616.
↑Josephus Gáal de Gyula kb. 30 évesen vette feleségül a kb. 27 éves nemespanni Antonia Juhászt 1830. július 24-én, minden bizonnyal a nemespanni templomban (Nagycétényi házasultak anyakönyve, p. 571).
