1873-ban és 1894-ben Oroszországban tartózkodott, ahol történelmi és közoktatásügyi tanulmányokat folytatott.[3]
1874-től a magyar nyelv és irodalom a Debreceni Kollégiumban, majd jogakadémiai tanár volt. Ugyancsak 1874-től a Kollégium Nagykönyvtárának vezetője is 1896-ig. 1896-ban a Csokonai Kör alapító tagja, alelnöke, majd elnöke (1890–1921). Ez évtől tankerületi főigazgató is volt. Tevékeny résztvevője volt Debrecen kulturális életének, és a református tanügynek.[2]
Történeti forráskiadásai mellett 1882-ben színháztörténeti fejezetet írt Debrecen városmonográfiájába, illetve sajtó alá rendezett több főnemesi kódexet, mint például a Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly összes kötetét.[4][5]1898-ban a Csokonai Kör megbízásából, a debreceni hivatásos színészet centenáriumára megírta A debreceni színészet vázlatos történetét. Emlékét Debrecenben utcanév őrzi.