PROFILPELAJAR.COM

	Frigyes Henrik orániai herceg
	Orániai herceg; A Holland Köztársaság kormányzója
	Frigyes Henrik orániai herceg (Michiel van Mierevelt festménye, 1632/40)
	A Holland Köztársaság kormányzója
	Uralkodási ideje
	1625 – 1647
Elődje	Móric orániai herceg
Utódja	II. Vilmos orániai herceg
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oránia–Nassaui-ház
Született	1584. január 29.; Delft
Elhunyt	1647. március 14. (63 évesen); Hága
Nyughelye	Hága; 1647
Édesapja	I. Vilmos orániai herceg
Édesanyja	Louise de Coligny
Testvére(i)	Lujza Júlia orániai hercegnő; Erzsébet Flandrika orániai hercegnő; Emilia Secunda Antwerpiana; Emília orániai hercegnő; Katalin Belgica orániai hercegnő; Sarolta Flandrina orániai hercegnő; Sarolta Brabantina orániai hercegnő; Mária orániai hercegnő; Anna orániai hercegnő; Felipe Guillermo de Orange-Nassau; Justino de Nassau; Móric orániai herceg; nassaui Mária;
Házastársa	Amalie zu Solms-Braunfels grófnő
Gyermekei	Vilmos, Lujza Henrietta, Henrietta Amália, Erzsébet, Izabella Sarolta, Albertina Ágnes, Henrietta Katalin, Frigyes Henrik, Mária
	Frigyes Henrik orániai herceg aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyes Henrik orániai herceg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Frigyes Henrik orániai herceg vagy Orániai Frigyes Henrik (Delft, 1584. január 29. – Hága, 1647. március 14.) 1625-től haláláig a Holland Köztársaság kormányzója.

Élete

I. Vilmos orániai hercegnek, Hollandia kormányzójának és Louise de Coligny-nak fiaként született 1584-ben. Ő volt az édesapja Hollandia következő kormányzójának, továbbá Lujza Henriettának, aki Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem, a „Nagy Választó“ felesége lett, s házasságukból született I. Frigyes porosz király.

Bátyja, Móric orániai herceg halála után ő követte őt Hollandia kormányzójaként 1625-ben. A Németalföldi szabadságharc alatt aktívan harcolt a spanyolok ellen Hollandia függetlenségéért.1625-ben sikeresen felszabadította Breda városát, 1627-ben Grolt, 1632-ben Maastrichtot. Sikerei jutalmaként mindenki győztesként emlegette.

Diplomáciai megfontolásból François van Aerssen nagykövet segítségével szövetséget kötött Dániával, Svédországgal és Franciaországgal a spanyolok ellen. Dánia nagyrészt az ő kezdeményezésével lépett be a harmincéves háborúba, II. Gusztáv Adolf svéd király hadjáratait nagyobb pénzösszegekkel támogatta. Frigyes Henrik maga is részt vett a harcokban, ő vette át a holland sereg parancsnokságát és vezetésével a hollandok 1629-ben elfoglalták a fontos határmenti erődítményt, ’s-Hertogenbosch városát. A várost, amely a legnagyobb település volt a Brabanti Hercegség északi részén, bevehetetlennek tartott erődítmények védelmezték. Elvesztése nagy csapást jelentett a spanyolok moráljára.

1632-ben Frigyes Henrik elfoglalta a Maas folyó völgyében Venlo, Roermond és Maastricht városokat, miközben arra készült, hogy a másik holland sereggel együtt harapófogóba szorítja Flandria nagy városait. A következő évben megpróbálkozott Antwerpen és Brüsszel elfoglalásával, de kudarcot vallott.

Frigyes Henrik kormányzói posztjáért állandó politikai küzdelem folyt a hercegek támogatói, az orange-isták és a köztársaság hívei között, mivel minden tartománynak saját kormányzója volt, akiket elméletben megválasztották és az államtanácsnak volt alárendelve. Ténylegesen azonban Vilmos utódai, az orániai hercegek lettek Holland és Zeeland örökletes kormányzói, és általában a többi tartomány is megválasztotta őket kormányzónak.

Frigyes Henrik belföldi hatalma ennek ellenére erősödött, egyre gazdagabb lett, gyerekei mind ősi uralkodó dinasztiákba házasodtak be. 1647. március 14-én halt meg Hágában. Itt temették el nagy pompával.

Gyermekei

Frigyes Henrik feleségül vette Amalie zu Solms-Braunfels grófnőt (1602–1675), Stuart Erzsébet pfalzi választófejedelemné egyik udvarhölgyét. Ez politikailag hasznos kapcsolatnak bizonyult, gyermekeik előnyös házasságai miatt.