PROFILPELAJAR.COM

	Freisingi Püspökség
	A Német-római Birodalom állama;
	Hochstift Freising 1294 – 1802
	; Freisingi Püspökség címere
	; Freisingi Püspökség címere
	Általános adatok
Fővárosa	Freising
Hivatalos nyelvek	német
Vallás	katolikus
	Kormányzat
Államforma	Örökletes hercegség
Államfő	Herceg-püspök
Elődállam	Utódállam
	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Freisingi Püspökség témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a történelmi hercegpüspökségről szól. Hasonló címmel lásd még: München-Freisingi főegyházmegye.

A Freisingi Püspökség (németül: Hochstift Freising) egy történelmi állam volt, mely 1294 és 1802 között állt fenn. A Német-római Birodalom hűbéres állama volt, a Bajor körzethez tartozott.

Területe

A Freisingi Püspökség területe földrajzilag nem volt egységes, hanem egymással nem határos földekből állt. Ezek közül a legjelentősebbek rendelkeztek a birodalmon belüli legnagyobb függetlenséggel (Reichsunmittelbarkeit), azaz itt uruk közvetlenül a császár hűbérese volt. Ezek a területek a következők voltak:

Freising városa, Münchentől mintegy 35 kilométerre északra. Ez volt a püspöki székhely.
Ismaningi Grófság, Ismaning és környéke az Isar partján.
Iseni Apátáság, Isen és környéke.
Werdenfelsi Grófság, Garmisch, Partenkirchen és Mittenwald között fekvő terület.

Ezen kívül számos függő birtoka is volt a püspöknek:

Entersdorf, Hollenburg, Ulmerfeld és Waidhofen, a Alsó-Ausztria területén,
Wölz, Stájerország területén,
Innichen, Dél-Tirolban,
Bischoflack és Klingenfels, Krajna területén,
Cadorei Grófság, az Aquileiai patriarkátus területén,

valamint számtalan kisebb birtok Bajorországban.

Története

739-ben alapított Freisingban egyházmegyét Szent Bonifác. A püspökség első birtokát Atto püspök vásárolta Innichenben, hogy bencés apátságot alapítson. Később II. Ottó és II. Henrik császár is nagyobb birtokokat adományozott a püspöknek.

1294-ben Adolf német király idején nyert hercegi rangot a püspök, s ezzel a püspökség a Német-római Birodalom államává vált. Az első hercegpüspök Emicho volt, ő használta egyébként elsőként címerében a koronát viselő etiópot („caput aethiopis“), mely később Freising jelképévé vált.

A folyamatos gyarapodás ellenére a birtokok széttagoltsága megmaradt, a püspök pedig nem tudott igazán jelentős világi hatalomra szert tenni. Egyházmegyéje ezzel szemben sokkal nagyobb területet ölelt fel, ugyanis Bajorország nagy része, így a Bajor Hercegség területe is hozzá tartozott. Az uralkodó Wittelsbach-ház ezért több alkalommal is igyekezett szembeszállni a püspökkel, s uradalmait megszerezni. Freisnig azonban annak ellenére megőrizte önállóságát, hogy a nyomásnak engedve több alkalommal is Wittelsbach-házi püspököt választott a káptalan.

A püspökség fénykorát a 18. század elején, Johann Franz Ecker von Kapfing und Liechtenech uralkodása alatt élte. Ő alapította az első gimnáziumot, átépítette és felújította a székesegyházat. Ő bízta meg Karl Meichelbeck bencés szerzetest az egyházmegye krónikájának, a Historia frisingensisnek megírásával, amit az egyik első hiteles történelmi kutatásnak tekintenek Németországban.

A Freisingi Püspökség végét a francia forradalmat követő szekularizációs hullám jelentette. 1802 novemberében veszítette el területeit. Birtokai nagy részét a Bajor Választófejedelemség, kisebb ausztriai és krajnai birtokait pedig az Osztrák Főhercegség annektálta.

Egyházmegyeként 1821-ben újraszervezték: a püspöki székhelyet Münchenbe helyezték át, és érseki rangra emelték, megalapítva ezzel a München-Freisingi főegyházmegyét.

Freising hercegpüspökei

Emicho, von Kyrburg, vadgróf (1294-1311)
Gottfried, von Hexenagger (1311-1314)
III. Konrád, Sentlinger (1314-1322)
I. János, Wulfing (1323-1324)
IV. Konrád, von Klingenberg (1324-1340)
II. János, Hake (1340-1349)
II. Albert, von Hohenberg, gróf, konstanzi püspök (1349-1359)
Pál, von Jägerndorf (1359-1377)
Lipót, von Sturmberg (1377-1381)
Bertold, von Wehingen (1381-1410)
V. Konrád, von Hebenstreit (1411-1412)
Hermann, von Cilli (Cillei) (1412–1421)
Nicodemus, von Scala (1421–1443)
Sixtus, von Tannberg (1474–1495)
Pfalzi Ruprecht (1495–1498)
Pfalzi Fülöp, naumburgi püspök (1499–1541)
Henrik, pfalzi palotagróf, wormsi püspök (1541–1552)
Leo Lösch, von Hilkershausen (1552–1559)
Móric, von Sandizell (1559–1566)
Jenő, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem, hildesheimi, lüttichi és münsteri püspök (1566–1612)
Albert Zsigmond, bajor herceg, regensburgi püspök (1651–1685)
József Kelemen, bajor herceg, kölni érsek és választófejedelem, regensburgi püspök (1685–1694)
János Ferenc, von Eckher, báró (1695-1727)
János Tivadar, bajor herceg, bíboros, regensburgi és lüttichi püspök (1727–1763)
Kelemen Vencel, szász herceg, regensburgi püspök(1763–1768)
József Konrád, von Schroffenberg, báró, regensburgi püspök (1790–1803)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hochstift Freising című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.