Az első világháború kitörésekor önkéntesként vonult be a Szász Királyság hadseregének 7. König Georg gyalogsági ezredéhez. Ypres-től délre részt vett a harcokban, de 1915 januárjában tífuszban megbetegedett. Májusban kitüntette magát a második artois-i csatában. Egyéves katonai szolgálat után sikeresen levizsgázott Lipcsében, és 17 évesen hadnagyi rangot kapott. A verduni csatábanaknaszilánkoktól olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy alkalmatlanná vált gyalogsági szolgálatra.
Felépülése után pilótavizsgát tett, először repülőegységgel szállt fel, majd 1917 márciusában a Jasta 9-hez osztották be. Augusztusban aratta első légi győzelmét. Szeptemberben a Jasta 13-hoz került, 1918 júniusában a vadászegység parancsnoka lett. Összesen 40 légi győzelmet aratott, III. Frigyes Ágost szász király személyesen tüntette ki a Pour le Mérite érdemrenddel.
A háború után a hadsereg tagja lett. A Kapp-puccs idején, 1920. március 18-án, amikor repülőgépéről tüzelt a barikádokon harcoló munkásokra, halálos fejlövést kapott és gépe lezuhant.
Források
Hannes Täger: Büchner, Franz (német nyelven). Sächsische Biografie, 2011. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
.jpg)
.svg)
.png){kind=small}
