Forray Iván
Forray Iván társaival keleti utazása előtt, Joseph Heicke festménye
Született	1817. április 17. Soborsin
Elhunyt	1852. június 27. (35 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Forray András
Foglalkozása	kamarás
Tisztsége	országgyűlési képviselő (1839–, Szábor) a magyar főrendiház tagja (1839–1840) a magyar főrendiház tagja (1847–1848) a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1849. június)
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1835)
A Wikimédia Commons tartalmaz Forray Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soborsini gróf Forray Iván (Soborsin, 1817. április 17. – Bécs, 1852. június 27.) császári és királyi kamarás, főrend, festőművész.

Forray András és Brunswik Júlia fia volt. Eleinte otthon tanult, majd a bölcseletből 1834-ben, a jogiakból 1835-ben a pesti egyetemen vizsgát tett. 1839-ben mint Szerém vármegye követe Cseh Eduárddal együtt a Zágrábban tartott Horvátország, Szlavónia és Dalmácia közgyűlésén megjelent; ugyanazon évben meghívták a főrendi táblához Pozsonyba. 1840 májusában vége szakadt az országgyűlésnek és még azon évben beutazta Európa nyugati tartományait. 1842 januárjában megkezdte keleti utazását, Alexandriából Szíriába ment, mindenütt jegyzett és rajzolt. Visszatérvén hazájába, ismét a nyugatot látogatta meg, különösen a Rajna vidékét és Párizst. 1842-ben édesanyja átadta neki az apai öröksége egy részét. 1847-ben a család minden tagja grófi rangra emeltetett. 1852-ben ismét nyugatra utazott és meglátogatta a londoni iparkiállítást. Alig tért onnét vissza, megbetegedett, s Bécsben elhunyt. Vele a Forray család kihalt.

Arcképe: kőnyomat, rajzolta Kriehuber 1856-ban, nyomtatta Reiffenstein és Rösch Bécsben, a gr. F. Iván névaláirásával.

• Utazási Album Soborsini gróf Forray Iván eredeti rajzai és jegyzetei szerint. Olaszország. Malta, Egyptom. Kiadta gróf Forray Endréné Brunswik Julia grófnő. Pest, 1859. (A szerző és gróf Nádasdy Tamás arcképével. Császár Ferenc írta hozzá gr. F. Iván életrajzát. Színes kőnyomatú, 40 képpel és iniciálékkal.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.