Germána hercegnő korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak a zsenge életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta.
1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték (blois-i szerződés). Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét, Szép Fülöp osztrák főherceget Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így kiszabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciaiDéniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre egymástól.
II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval.[1]
A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú,[2]János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.
Brandenburgi János, Germána 2. férje, Hans Süß ábrázolása a nürnbergi Szent Sebald templom egyik ablakában, 1515
Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel, és szívesen látott volna a kasztíliai és aragón trónon a másik Habsburg-unokája, az idősebb és Hispánián kívül nevelkedő Károly helyett.
A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai hercegnőnek született Germána királyné apródja volt.
1512-ben Aragóniai Ferdinánd a felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát,[3] és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalinnavarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.
1516-ban Germána megözvegyült, és a „mostohaunokája”, az elhunyt férjének, Aragóniai Ferdinándnak az utóda, az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly1519-ben feleségül adta őt egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászlómagyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajosmagyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrikangol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb leánya.
Második férjének halála (1525) után harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint állítólag mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy leánya született, akit Izabellának nevezett el, és aki infánsnőként volt számon tartva.[4] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, itt élt haláláig.
Legközelebbi rokonsági kapcsolat Foix Germána, Bretagne-i Anna, Candale-i Anna, I. Katalin, valamint Aragóniai Beatrix között
Legközelebbi rokonsági kapcsolat Foix Germána, Bretagne-i Anna, Candale-i Anna, I. Katalin, valamint Aragóniai Beatrix között (családfa)
↑II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. Jánosaragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blankanavarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
További információk
Borel, Thierry: Histoire des Comtes de Foix (francia nyelven). FOIXSTORY. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Cawley, Charles: Toulouse – Comminges, Foix (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Marek, Miroslav: Foix (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Marek, Miroslav: Ivrea (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Pattou, Etienne: Seigneurs de Grailly Généalogie (francia nyelven). Racines et histoire, 2008. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Szent Ignác élete (magyar nyelven). Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
.svg)
